Gilában vérrel jelölték meg a kislány arcát
További Kultúr cikkek
- Zalán János reagált az Index cikkére
- Nagy Ervin: Zalán János csak koncként kapta meg a Kolibrit, hogy tartsa a száját
- Még Chick Corea is játszott ezen a magyar hangszeren
- Az új vezetés „meglehetősen lelakott állapotban” örökölte meg a Pesti Magyar Színházat
- Hobo: Próbáljunk meg együtt valahogy megmaradni
Van egy hely, ahol vagy meghalsz, vagy túlélsz. Autód nincs, menedéked sincs, csupán a fegyvered és a vadon. Mindez egy hagyománynak és az élelemszerzésnek is része, olvasható a The Guardian riportjában.
Az új-mexikói Gila Wilderness lett a világ első kijelölt vadonterülete 1924-ben. Aldo Leopold erdész koncepciója az volt, hogy egy ember által érintetlen helyet hozzon létre, ahol nincsenek gépesített járművek és épületek, de megengedett lenne a lovon vagy tutajon való közlekedés, valamint a vadászat és a horgászat. Bizonyos szempontból Gila megelőzte a korát, a 20. század elején ugyanis senki sem gondolt igazán a föld megmentésére, cserébe megfeledkeztek az ezen a környéken élő emberekről. A chiricahua apacsok 200 éve, a mogollon őslakosok pedig még ennél is korábban éltek ott.
A gilai vadon jó példa arra, hogy a természetvédelem mennyire ellentmondásos volt akkor – és mennyire az most is. Ezt leginkább a jávorszarvasokkal lehet bemutatni. Egykor rengeteg volt belőlük a régióban, de fokozatosan levadászták őket. Az 1970-es években az Erdészeti Szolgálat újra betelepítette a Rocky Mountain jávorszarvasokat, de mivel az állatok nem tudták, hogyan éljenek sivatagi körülmények között, víztartályokat kellett építeniük, pedig az építkezés ellentétes volt a természetvédelmi elvekkel. Ötven év elteltével az állatok is a fő okok közé kerültek, amiért az emberek látogatják a helyet.
A gyilkosság után jött a legnehezebb pillanat
A jávorszarvasok a régióban élők számára is fontosak. Egy fiatal lányt, Lainey-t mély családi kötelékek fűzik Gilához. Anyai dédapjáé volt az első tanya a régióban, miután az amerikai hadsereg legyőzte az apacsokat. Apai oldalról pueblo és navajo felmenői is vannak. Lainey egyike azon kevés fiatalnak – és az egyetlen lány –, aki vadászni tanult. Gilában a nemi szerepek kevésbé számítanak, mint a hagyomány életben tartása és a tudás átadása. Az őslakos közösségek vadászata a kultúrájuk és szellemiségük hatalmas részét teszi ki.
Az első jávorszarvas-vadászat különleges pillanat. A Gilában élő családoknak nagy szükségük van a húsra, ezért megköszönik az elejtett állatnak az áldozatot, és megáldják. Sokak által gyakorolt családi hagyomány, hogy a vadász arcát megjelölik az állat vérével. Ez a siker szimbóluma, amely a vadász első élelemszerzése előtt tiszteleg. A gyerekek 10-11 éves koruktól kezdve tanulnak vadászni egy erdészeti képzési program keretében.
Kihallgatták a vadászt, aki rálőtt egy kirándulóra a Bükkben
Az esetről a Vadászkamara is megszólalt.
A The Guardian fotósa, Kathleen Orlinsky néhány napig lóháton járta Lainey-vel, a lány testvérével és az apjával a vadont. Sosem lehet tudni, mikor tűnnek fel a vadak, mivel ezek a jávorszarvasok tudják, hogy vadásznak rájuk. Néhány éjszakai kempingezés után körülbelül harmincat vettek észre. Egy lejtőn foglaltak helyet, jó látási viszonyok között. Apja irányításával Lainey
célzott, és lőtt.
Vezekel az utókor a nagy magyar vadász-író meghurcoltatásáért
Széchenyi Zsigmond csodálatos élete képekben.
Amikor leértek oda, ahol az állat elesett, újra el kellett sütnie a fegyverét. Ez volt számára a legnehezebb pillanat. Miután megszerezte első trófeáját, elsírta magát.
Csendben megmentik a földet
Orlinskyt nagyon érdeklik a társadalmi kérdések és a politika, a fotózás pedig az egyik eszköz számára ezek felfedezésére. Régebben konfliktusokat és híreket fényképezett, de a kanadai Yukonban zajló kutyaszánversenyekkel kapcsolatos megbízása után egyre jobban kezdte érdekelni a klímaválság és a környezetvédelem. Mostanában a különböző problémák megoldására koncentrál. Elmondása szerint célja – bár idealista –, hogy megváltoztassa az emberek gondolkodását, és felhívja a figyelmet a klímaválság által veszélyeztetett környezetre és kultúrákra.
A fotós elmondása szerint a Gila-történet sokkal inkább az etikus természetvédelem újragondolásáról és a vadonban található élőhelyek védelméről szól. Azt akarta, hogy ez a portré növelje az empátiát és a kapcsolódást, s hogy a nézőben kérdések fogalmazódjanak meg. Az őslakosok hihetetlen munkát végeznek a környezet védelméért, és tudják a válaszokat: csendben teszik a dolgukat, és megmentik vele a bolygót.
A Magyar Természetvédők Közössége is bekerült az első energiaközösségbe
Az energiaközösség lehet a legfőbb eszköz az energiaszegénység elleni küzdelemben.
(Borítókép: Shutterstock)