Kész kudarc, pocsék termékek lettek, ma mégis világhírűek

DSC8356
2024.06.22. 17:08
Ahhoz, hogy az ember valami újat alkothasson, sokszor kudarcokkal kell szembesülnie. Ez a befutott nagyvállalatok és cégek esetében is előfordult. De mi történik azokkal az álmokkal, tárgyakkal, amiket amúgy kidobnánk? Most több mint 150 sikertelen terméket nézhetünk meg Budapesten.

Olyan friss kiállításon jártunk, hogy még ide sem ért. Legalábbis a megnyitón még volt egy-két címke, amihez nem társult semmi. Ettől függetlenül érdekesnek bizonyult az a rakás tárgy, ami a termékfejlesztés és az innováció bukott darabja lett.

Donald Trump-társasjáték és -steak, zöld ketchup, bérelhető szexbaba?

Egyik sem hangzik túl jól, mégis léteznek. Inkább csak léteztek, mivel ezekre a termékekre senki sem költene szívesen. Trump annak ellenére, hogy sikeres üzletember, alaposan el tudott zakózni egy-egy apróbb, de annál bugyutább húzásával. Az Egyesült Államok volt elnökének arcképével és nevével palackozott vizet, vodkát, steaket, vizelettesztet és egy a Monopolyhoz kísértetiesen hasonlító, de cserébe jóval bonyolultabb és unalmasabb társasjátékot is megpróbáltak eladni a népnek. Ez nem igazán sikerült.  

Dr. Samuel West 2017-ben hozta létre a Kudarcok Múzeumát. A klinikai szakpszichológusként végzett West a kudarcot mint társadalmi jelenséget vizsgálta. A tárlat a világ különböző pontjain megnyitotta már kapuit, többek között az USA-ban és Kínában is – és most Budapesten láthatjuk a bukott, elrontott termékek tárházát.

Többnyire mindenki az elért eredményeivel szokott dicsekedni, és nem az odavezető úttal vagy a megbukott ötleteivel. Pedig a sikerhez néha sokkal érdekesebb ösvények vezetnek. 

Egy-egy hiba életekbe is kerülhet

Minden előrehaladás magában foglalja a kudarc elfogadását, ám az attól való félelem megbéníthat bennünket. A múzeum arra törekszik, hogy megszüntesse a kudarc szégyenét, és arra inspirál minket, hogy érdemes kockázatot vállalni. 

A múzeumban a kisebb és a nagyobb tárgyaktól kezdve minden van, amiről nem is tudtuk, hogy létezik. A különböző részlegeken elkülönülnek a közlekedéssel kapcsolatos találmányok, különböző élelmiszerek, hétköznapi használati tárgyak, a digitális kudarcok, valamint az orvosi hibák is. Győrfi Pált, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjét kérdeztük az orvosi részlegen található tárgyakról, hogy találkozott-e velük pályafutása során.

Bizonyos eljárásokról hallottam, lobotómia például, vagy látom most a cigarettát, aminek a forradalmi újítása, hogy azbeszt van a szűrőben, és attól milyen egészséges. Hát, most már látjuk, hogy mennyire nem. Én a múzeum fő üzenetét szeretem, hogy a hibákon keresztül történhet igazi fejlődés. Most, amikor sokat gondolkodunk azon, hogy a jövőt mennyire uralja majd a mesterséges intelligencia, akkor különösen időszerű beszélni arról, hogy mitől is ember az ember. Hogy mi adja a humanitás lényegét. Szerintem egy tökéletes nőben sincs semmi izgalom. A hibák adják az élet zamatát. Az más kérdés, hogy az egészségügyben egy-egy hiba a betegek életébe kerülhet. A kontrollmechanizmusoknak működni kell ahhoz, hogy a hiba ne jusson el a végfelhasználóig.

Elmondta azt is, hogy a Mentőmúzeumban sok olyan eszköz van, amit már nem használnak. Amikor elkezdett mentőzni a 80-as években, volt egy olyan eszköz, ami a kezet helyettesítette az újraélesztés során a mellkas nyomkodásánál. Sok súlyos sérülést okozott, egyáltalán nem volt alkalmas arra, hogy betöltse a funkcióját. Úgy gondolták, ez igazi zsákutca, ehhez képest néhány évvel ezelőtt kijött egy teljesen új változata, ami működik, és használják is a rohamkocsikon.

Lehet, hogy egy hiba egy idő után kis korrekcióval végül sikeres lesz. A múltból lehet igazán építkezni, úgyhogy én is úgy nézek most itt körül, hogy mi az a hiba, ami esetleg egy kicsit továbbfejlesztve akár még a hasznunkra is lehet

– mondta a szóvivő a lapunknak.

Az alkotó mesél saját kudarcáról

Bár a Múzeum körúton található helyszínen éppen csak megszáradt a földre csöppent festék, és a fal is omladozik néhány helyen, a kiállításnak sajátos a hangulata. Részletes leírást kapunk a kezünkbe a bemutatott termékekről, de ha valaki nem szeretne olvasni, annak a szervezők a helyszínen tartanak tárlatvezetést.

Dr. Samuel West mesélt nekünk a különböző termékekről. Kiemelte a legkülönlegesebbet is: azt, hogy 1986-ban a

Coca-Cola megváltoztatta a receptjét,

hogy az íze a Pepsiéhez hasonlítson. Ez nyilván rövid életű volt, és a felháborodást követően azonnal visszaváltoztatták – neki viszont ebből a megváltoztatott italból van egy a tulajdonában.

S ha már Kudarcok Múzeuma, megkérdeztük Westet, hogy neki mi volt a legnagyobb bakija életében. Nem gondolkodott sokat: az, amikor megvette a Museum of Failure név jogait, véletlenül rosszul írta be a nevet, és onnantól kezdve megkérdőjelezhetően boldog tulajdonosa lett a „Musum of Failure”-nek.

West nagyjából 8 millió forint értékű eurót költött a tárgyakra, és több mint 20 millió forintba került létrehoznia a teljes múzeumot, amit Magyarországon 2024. augusztus 25-éig lehet megtekinteni.

Bizarr, hogy egy ilyen baba kölcsönözhető

Az ötletgazda folyamatosan bővíti gyűjteményét. Ehhez a látogatók segítségét is kéri, méghozzá úgy, hogy ha valaki tud akár magyar, akár külföldi találmányról vagy tárgyról, esetleg élelmiszerről, ami valamiért hatalmas kudarc lett, azt e-mailen keresztül lehet neki jelezni a Museum of Failure oldalán.

A rengeteg látványosság között egészen különleges és érthetetlen dolgok is helyet kaptak. Megtekinthettük például a Shared Girlfriend, azaz a „megosztott barátnő” egyik példányát is. Mivel a jó minőségű szexbabák nagyon drágák, a kínai Taqu cég kitalálta, hogy napi 45 euróért bérbe adja őket.

Komoly választék volt, többek között ápolónő, szuperhős és szobalány.

Kölcsönzés után mindet fertőtlenítették, ha megsérültek, akkor cserélték a tönkrement részeket. A szolgáltatás négy napot ért meg. 

Egy szörnyen kinéző arcmaszk is helyett kapott a bukott termékek sorában, amit annak idején Linda Evans amerikai színésznővel hirdettek. Az eszközt fel kellett rögzíteni az arcra 15 percre, hetente háromszor vagy négyszer, csakis a kívánt megfiatalodás reményében – és ki kellett bírni, hogy elektromos sokkal csapja az ember bőrét. Mondani sem kell, a Rejuvenique nevű terméket  nem sokáig forgalmazták. Ráadásul soha nem tesztelték, így nem is kapott engedélyt a biztonságos használatra.

(Borítókép: Kudarcok Múzeuma. Fotó: Tövissi Bence / Index)