Kelet-európainak lenni életérzés: a mozzanatok, motívumok, az ismerős anyagok, szagok és a látvány mind-mind a vérünkben van, ha tetszik, ha nem. Bár különböző nemzetekből származunk, a közös értékek és eszmék mégis összekötnek bennünket a többi kelet-európai néppel. Ha a beszélt nyelveink nem is, a vizuális nyelvünk rengeteg kollektív elemet tartalmaz, nem csoda hát, hogy a jellegzetes kelet-európai jegyek esztétikummá állnak össze.
De vajon marketingfogás vagy tartalommal bíró jelenség a kelet-európai esztétikum? Erre a kérdésre keresi a választ a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ új, Kelet-európai szépség című divatfotó-kiállítása.
A kelet-európai motívumok első ránézésre nem is állhatnak távolabb a divatipar kivételes és exkluzív, már-már túlzó világától, amelynek a közepében a mindennemű csillogás és luxus áll.
A divat lényege, hogy elhitesse velünk: szeretnénk ebben a kiváltságos világban élni.
Vágyat, kíváncsiságot gerjeszt, az elmúlt években pedig egyre több olyan trend született, amely a kelet-európai életérzést igyekszik belecsempészni a divatiparba. A szakmában dolgozók néha átestek a ló túloldalára, például, amikor Kim Kardashian 2016 karácsonyán a Vetements X Svmoscow Communist együttműködésében tervezett sarló-kalapácsos pulcsiban jelent meg, amitől felrobbant az internet. A Vogue-tól a The Guardianen át a különböző divatblogokig új divathullámot vizionáló cikkekben jelentek meg a „kelet-európai esztétika”, „keleti blokk” „új kelet”, „posztszovjet” kifejezések.
„A kelet-európai esztétikához kapcsolódó divatkritikák száma azóta is nő, a szerzők számára pedig a kiindulópontot többnyire a Vetements és a Balenciaga divatmárkák kreatív igazgatója, a grúz származású Demna Gvasalia nemzetközi sikere jelenti” – tudjuk meg a kiállításon.
A kiemelt globális figyelem valahol jó dolog, hiszen új lehetőségeket teremt, ugyanakkor a nemzetközi sajtóban megjelent kritikák, vélemények és összehasonlítások kérdéseket vetnek fel.
A szerzők vajon mennyire érthették meg – vagy értették félre –, hogy mit is jelent a „kelet-európai esztétika”?
Ami a nyugati luxusértékeket kommunikáló divatipar számára csupán egy újabb bekebelezhető és meghódítható terület, addig a magyar és a régióbeli fotográfusok új vizuális nyelv lehetőségét vélik felfedezni a turbulens közbeszédnek hála.
A Capa Központ kiállítása választ keres a kérdésekre,
vajon csupán egy sokakat felpaprikázó fricska volt Kim Kardashian sarló-kalapácsos pulcsivillantása, vagy az egykori keleti blokk hozzá tudni adni valamilyen esszenciálisan kelet-európai minőséget, egy valós identitást a divat sokszor üres és kiszámítható, kreált vágyképeihez?
A tizenhét fotográfiai projektből álló tárlat megmagyarázza, miből is tevődik össze ez az esztétika, melyek a főbb jellemzői, és milyen jelentéseket kaphat a kelet-európaiság a nemzetközi művészeti, fotográfiai és divatszíntéren.
A háromdimenziós antológiaként működő kiállítótér egyik felében kettős gyakorlattal rendelkező magyar fotográfusok mutatják be a szakmáról és a „kelet-európai esztétikáról” alkotott elképzeléseiket saját képeikkel, míg a tér másik felében szakemberek alkotnak véleményt a témáról egy-egy általuk kiválasztott, régióbeli divatfotós anyag, fotóriport, fotókönyv, kiadvány vagy egy eredeti személyiség, divatikon bemutatásán keresztül.
Tombor Zoltán Hazafelé című divat-dokumentarista sorozata a nosztalgia, a divatfotó és a családi képalkotás, a férj-feleség viszonyt bemutató, szeretetvezérelt fotográfiát adja át. A munkákon az egyik legismertebb magyar modell, Palvin Barbara, valamint a fotós felesége, Tombor Nelli fedezhető fel.
Ladocsi András munkái a testtel és a testképpel foglalkoznak, Martin Wanda alkotásain a festői romantikus esztétika keveredik a zenei szubkultúrák attitűdjeivel és stíluselemeivel. A fotográfus inspirációjára a valóságnak hátat fordító magatartás jellemző, vizualitását mára már felismert hatásként formálta szülői és nagyszülői otthonok stílusa, tárgykultúrája.
Az előadóból lett fotós, Éder Krisztián New Yorkban él, de gyakran hazalátogat szülővárosába, Sopronba. A Hűség Városában készült fényképein úgy jelenik meg a kelet-európai esztétika, mint amikor a fotósnak saját motivációja, a miliő iránti személyes elköteleződése és érzelmei is vannak.
A Kelet-európai szépség című kiállítás 2024. október 6-ig látogatható a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
