„A bántás nem menő” – Manuel és Marsalkó Dávid is elítéli az iskolai abúzust

Elsőként az Index mutatja be azt a podcastot, amellyel 2024. augusztus 22-én megnyitotta kapuit a STRAND Fesztivál. Az adásban Miskovits Marci vendégeként Manuel és Marsalkó Dávid számol be saját élményeiről az iskolai bántalmazások apropóján, de Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország vezetője és Lobenwein Norbert, a kampány kezdeményezője is megszólal a műsorban.

A művészek saját élményeikről beszélnek a követőknek, a fesztiválok, klubok pedig a sulikezdés előtti napon, 2024. szeptember 1-jén, vasárnap osztják meg a videót és az azt kísérő üzenetet. A szervezők mindenkit arra buzdítanak, hogy kövessék a példájukat. Legyen szó tanulóról, szülőről, tanárról, művészről, vagy bárkiről, aki egyetért azzal, hogy a bántás nem menő.

Az elmúlt években többször jutottak el hozzám is tragikus hírek olyan esetekről, amikor az iskolai bántalmazás, bántás, szekálás tragikus végeredményt hozott. Mint minden jóérzésű embert, engem is megérintenek, felzaklatnak ezek az esetek. Azt is lehet tudni, hogy az iskolai erőszak mindennapos, szülőként a legtöbb esetben nem is jutnak el hozzánk ezek a hírek, hiszen a gyerekek többnyire magukban tartják, ha őket bántják, de azt is, ha csak ártatlan szemlélőként vannak jelen egy-egy ilyen helyzetben

− fogalmaz a kampány hátteréről Lobenwein Norbert. „Fesztiválszervezőként látom azt, hogy mennyire okosan, normálisan, szeretetben tudnak együtt lenni a fiatalok az eseményeken, nem vetődik fel a bántás gondolata bennük. Azt is tudom, hogy azok a sztárok, akik a színpadokon állnak, és akiket százezrek követnek, igazi példaképek. Éppen ezért hozzájuk fordultam azzal az egyszerű kéréssel, hogy a példaképek mutassanak példát, meséljenek saját élményeikről. Ne egy betanult szöveget olvassanak fel, hanem mondják el, mit gondolnak arról, ha bántják, szekálják, kiközösítik egymást kortársak.”

Sokan az ügy mellé álltak

Szinte nem volt olyan művész, aki nemet mondott volna a felkérésre, aki pedig mégis, az hosszasan mesélt arról, hogy korábban ő már mindkét oldalon állt, olyan helyen nőtt fel, ahol meg kellett magát védenie.

Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország vezetője már komplett tanulmányokat tudott mutatni Lobenweinnek azt illetően, hogy a hazai diákok 66 százaléka számolt be arról, hogy tapasztalt már zaklatást a környezetében. A felmérés arra is rámutatott, hogy az érintettek fele már kisiskolásként, 6 és 10 éves kora között tapasztalt bántalmazást az iskolában.

Szeptemberben sokak számára kezdetét veszi a mindennapi félelem, szorongás és stressz. Minden harmadik gyerekkel, akit napi szinten zaklattak, előfordult már, hogy azért nem ment iskolába, mert félt, hogy bántani fogják. Manapság azonban már ez sem feltétlen jelent menekülőútvonalat az áldozatok számára, hiszen a kortárs bántalmazás sokszor nem áll meg az iskola kapuiban – az online térben is folytatódik

A bántalmazás a közösség minden tagjára negatív hatással van, ezért fontos, hogy a passzív szemlélők ne hagyják szó nélkül a jelenséget, hiszen egy segítő közösség lehet a bullying leghatékonyabb megelőzése. 

Szülőként és pedagógusként is fontos, hogy a bántalmazásra utaló jeleket időben felismerjük, de a kortársak szerepe is kiemelkedő. Az áldozatok számára az egyik leginkább traumatizáló mozzanat sokszor nem is maga az erőszak, hanem a szemlélődők némasága, tétlensége és közömbössége. Sokan nem tudják, hogy mit tehetnek ilyen helyzetben, pedig már egy kedves szó vagy támogató tekintet is mindent megváltoztathat. Kifejezetten a szemlélődőkre, a bántalmazást észlelőkre fókuszálva tavaly új funkciókkal egészítettük ki erőszakellenes mobilapplikációnkat, amelynek segítségével a fiatalok könnyebben felismerhetik a bántalmazás jeleit, és elsajátíthatnak különböző erőszakmentes megoldási módokat

– mondja Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!