Anna Margit a 20. századi magyar festőművészet különleges és megkerülhetetlen „külön utasa” volt. Olyan egyedi önéletrajzfestő, aki a művészeti és társadalmi normáknak ellenszegülve, a tabuk nélküli őszinteség erejével alkotta meg életművét, és képes volt a festészet nyelvén kifejezni mindazt, ami a józan ész számára felfoghatatlan. Alkotásai nehezen sorolhatók bármely képzőművészeti irányzathoz, életművének jelentős részét leginkább a szürrealizmus, illetve expresszív látásmód mentén alkotta meg – írja a Fidelio.
Vidéki zsidó család gyermekeként 1930 körül került Budapestre, ahol Vaszary János magániskolájában kezdte meg tanulmányait. Itt ismerkedett meg Ámos Imrével, akivel 1936-ban házasságot kötött. A nyarakat a szentendrei művésztelepen töltötték, és barátságot kötöttek Vajda Lajossal, Vajda Júliával, Korniss Dezsővel, Bálint Endrével és Fekete Bélával. Ámos Imrét 1940-től gyakran hurcolták munkaszolgálatra, 1944-ben egy németországi koncentrációs táborban halt meg.
Anna Margit 1945-ben az Európai Iskola egyik alapító tagja volt, ahol a hagyomány és a kor modern festészetének együttes jelenléte alakította a csoport művészetét Kállai Ernő, Mezei Árpád és Pán Imre elméleti irányításával. 1948-ban rendezte első gyűjteményes kiállítását, amelyet csak húsz év múlva követett újabb önálló tárlata az Ernst Múzeumban.
Anna Margit művészetében az 1940-es évek elején jelent meg első ízben a bábuábrázolás, amely végigkísérte életművét, és alkalmas volt számára, hogy származása, a háború borzalmai és belső vívódása kifejeződésének eszköze legyen. Az 1960-as évektől gyűjtötte a népművészeti tárgyakat, babákat és az olyan egyedi hangulatú, sokszor giccses holmikat, amelyek erőteljes inspirációt jelentettek festészetére is.
Az 1970-es évektől haláláig a háború és a zsidóság, az özvegység, a magány tragédiáját dolgozta fel képein. Még életében, 1984-ben Szentendre városa önálló emlékházat avatott fel ő és egykori férje, Ámos Imre tiszteletére. 1991-ben a múzeum kertjében helyezték örök nyugalomra Anna Margit földi maradványait a művész saját kívánságának megfelelően.
Anna Margit születésének 110. évfordulója alkalmából a Nemes Galéria 2023 decemberében nagy érdeklődést kiváltó tárlatot rendezett az alkotónak, a Magyar Nemzeti Galériában pedig 2024-ben A bábu megszólal címmel a művész első önálló életmű-kiállítása kapott helyet. A Fidelio korabeli riportrészleteket tartalmazó kisfilmmel tiszteleg a művész előtt. A kutatásvezető műgyűjtő, Kiss Dániel Áron a két évvel ezelőtt publikált, ötven év lappangás után előkerült Ország Lili-videó után újra együtt dolgozott a kulturális lap munkatársaival.
A felvételen Kiss Dániel Áron mellett megszólal a festőművész fia, Péter Vladimir Munkácsy-díjas ötvös- és szobrászművész, Makra Laura, a Nemes Galéria művészettörténésze és Kolozsváry Marianna művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria kiállításának kurátora.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
