Nem kell Kínáig utaznunk egy kis cenzúráért

Magyarországon jelenleg nincsenek betiltva dalok, de a rádiós játszásoknak vannak bizonyos szabályai. Káromkodás nem hangozhat el a számokban, de kétségtelen, hogy kormánykritikus vagy politikai témákat boncolgató műveket sem igazán hallhatunk bizonyos adókon. 

Bár elméletileg bármiről lehet dalt írni, korlátok mégiscsak léteznek, hiszen nem egy dalt tiltottak be különböző okokból, a tiltások mögött pedig rendre politikai megfontolás állt a háttérben. Lehetetlen lenne felsorolni, hány dalt tiltottak már be a világon. Van olyan előadó, akinek több szerzeménye is szerepelt a feketelistán – mind Magyarországon, mind külföldön.

Szex és politika

Az biztos, hogy a betiltott dalok királya az angol Judge Dread. Tizenegy dala került a BBC tiltólistájára szexuálisan túlfűtött szövegei miatt, amelyeket reggae-alapokra énekelt rá. Ezzel az eredménnyel a Guiness Rekordok Könyvébe is bekerült.

A punkról papoltok, miközben én már tíz évvel ezelőtt is az voltam! A társadalom ellen követtem el dolgokat, mielőtt még bárki más ezt tette volna. Éveken át sokkoltam az embereket. A zene történetében nekem van a legtöbb betiltott dalom

– mondta Dread. Bár 1998-ban összeesett a színpadon és meghalt, a Spotifyon máig több mint 33 ezren hallgatják havonta.

Ha már reggae, ejtsünk pár szót magáról Jamaicáról is, ugyanis ott széles körben intézkedtek bizonyos zeneszámok ellen, előfordul ugyanis, hogy teljes nemzetek kollektívan süllyesztenek el bizonyos témákról szóló műveket. A jamaicai műsorszóró hatóság minden olyan dalt betiltott, amely a kábítószer-használatot, a bűnözést, az erőszakot vagy a fegyvereket népszerűsíti, hogy az emberek ne higgyék azt, hogy a bűnözés a jamaicai kultúra része.

Kína élen jár a számok betiltásában. 2015-ben 120 olyan dalt tiltottak be, amelynek szövegét erkölcstelennek találták. Csun Juk tajvani énekes öt dala is áldozatul esett az intézkedésnek, köztük az I love Taiwanese Girls, azaz Szeretem a tajvani csajokat című, amiben a Nem szeretem a kínai nőket, a tavjani csajokat szeretem sor szerepel, illetve a Fart (Fingás) című szerzemény, amelyben a Van egy csomó ember a világon, aki nem csinál semmit, csak fingik megállapítás hallható. Minden weboldalról el kellett távolítani a szóban forgó hanganyagokat, aki ennek nem tett eleget, az súlyos büntetésre számíthatott. A rendelet megosztónak bizonyult, míg egyesek örültek, hogy az obszcén tartalmak elérhetetlenné válnak, mások felháborodtak azon, hogy a kormány mondja meg, mi a jó és mit kell szeretni.

2016-ban Moddi, a norvég dalszerző-előadó kiadott egy 12 számból álló lemezt – ez csak olyan számokat tartalmazott, amelyeket korábban politikai vagy vallási okokból betiltottak egy időre. A korongon szerepel például Billie Holiday Strange Fruitja, vagy a Putyin-ellenes, Orbán Viktort is kritizáló zenekar, a Pussy Riot Punk Prayer című száma, amelynek előadása és szövege miatt két év börtönre ítélték a zenekar három tagját.

Víctor Jara Our Worker című dala szintén helyet kapott a lemezen. Jarát 40 éves korában, zenei karrierje csúcsán gyilkolták meg. Halála a baloldali kultúra brutális leverésének szimbólumává vált Chilében a húszéves diktatúra során. Az 1973. szeptember 11-i chilei állampuccs idején baloldali szimpatizánsok, értelmiségiek, politikusok és közéleti személyiségek ezreit fogták el és tartották ideiglenes koncentrációs táborokban szerte az országban. Sok ezer embert vittek az Estadio Chile földalatti sportkomplexumba.

A híres énekes és színházi rendező Salvador Allende szocialista elnök egyik legfőbb támogatója volt. Egész pályafutását a politikai aktivizmusnak szentelte a színpadon és az életben is. Jara a legtöbb dalában a chilei munkásosztályhoz szólt. A Miatyánk formáját és stílusát használva arra buzdította az embereket, hogy lázadjanak, és ismerjék fel saját hatalmukat. Elkötelezettsége az életébe került, néhány nappal a puccs után a felesége megtalálta a holttestét az utcán. Gyorsan eltemette, majd négy gyermekükkel elhagyta az országot. Közel húsz évig Víctor Jara zenéje tiltólistán volt Chilében.

Nem kell Kínáig utaznunk

De nem kell Kínáig vagy Chiléig mennünk, Magyarországon például Vincze Ernő és Kulinyi Ernő Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország című dalát tiltották be 1944-ben a szerzők zsidó származása miatt, de a háború után sem játszhatták a dalt – arra hivatkozva, hogy nacionalista. 

A szocializmus idején voltak tűrt, tiltott és támogatott zenekarok. Ezekbe a kategóriákba a politikai vezetőség sorolta be az előadókat, meghatározva ezzel a lehetőségeiket mind a koncertek, mind az albumkiadások terén. Több előadó és zenekar is nehéz helyzetbe került, ugyanis egy tollvonással ketté lehetett törni karriereket, elég volt egy rossz szó vagy egy olyan utalás, ami nem egyezett a pártállami érdekekkel.

Földes László Hobo például elmondta, hogy volt olyan albuma, ami nem jelenhetett meg, az 1981-es, Szomjas György által rendezett Kopasztkutya című kultfilm dalaiból kiadott lemezt pedig betiltották.

A lemez végül csak 1993-ban jelent meg.

A szocializmus idején a Beatrice volt az egyik leginkább ellehetetlenített zenekar Magyarországon. 1979-ben rögzítették a Betiltott dalok című anyagot, ami szintén csak 1993-ban jelenhetett meg, addig az anyag egy nem hivatalos változatát kazettán árulta a zenekar.

Koncz Zsuzsa 1973-ban megjelent Jelbeszéd című lemezéből már elkelt több tízezer példány, amikor a hatalom úgy döntött, hogy leállíttatják a gyártását és forgalmazását a dalok társadalomkritikus szövegei miatt. Csak tíz évvel később jelenhetett meg újra az anyag.

Negatív és pozitív

Manapság Magyarországon bármilyen albumot fel lehet venni és az internetre is fel lehet tölteni, sőt a boltok polcaira is kerülhet. Ezt nem szabályozzák, de a rádiós játszásokat igen. Bár konkrét betiltás jelenleg nincs, a pénzhiány ellehetetleníthet bizonyos előadókat. Az állami támogatásokat nagy valószínűséggel nem azok a zenekarok kapják, amelyek kritizálják a rendszert, éppen úgy, ahogy a kitüntetéseket sem.

A cenzúrának pozitív és negatív hatásai is vannak. Ha a politika erőteljesen beleszól a művészetekbe, az korlátozza az alkotást, és félelmet kelt azokban, akik nem értenek egyet az aktuális ideológiával, legalábbis egy részükben. Akik nem félnek, azok egyre erőteljesebb és agresszívabb sorokkal fogják torpedózni a láthatatlan kastélyt, ez azonban a szélsőségek felé sodorhatja a művészeti ágakat és a gondolkodásmódot is.

A pozitív cenzúra nem politikai, hanem morális. Az erőszakra vagy kábítószer-használatra buzdító szövegek korlátozása sokkal inkább érthető, mint az, ha bizonyos ideológiákat elhallgattatnak. Az interneten azonban minden dal vágatlanul fellelhető, így bármi elérhető a közönség számára. Nincs tehát totális cenzúra, csupán a média szűri meg a tartalmakat.