Kíváncsiskodtunk a könyvfesztivál orosz vendégénél, de falakba ütköztünk

„Éljen az 1956-os forradalom, és éljen a szabad és független Ukrajna!” – ezzel a felkiáltással törte meg a diskurzust egy férfi a Hogyan lehet létrehozni, lerombolni és újjáépíteni a kigondolt, alternatív világokat? című kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Szergej Palij és Alekszej Gravickij orosz írók könyvét mutatták be csütörtökön a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

A felszólalás, bár váratlanul érte a teremben ülőket, mintha mégsem lepett volna meg senkit.

Amint azt korábban már megírtuk, nagy port kavart, hogy a budapesti könyvfesztivál hivatalos programján olyan orosz alkotók – Alekszej Gravickij író és Dmitrij Bak műfordító – is részt vesznek és fellépnek, akik nyíltan támogatják a Vlagyimir Putyin uralma alatt álló Oroszország háborúját Ukrajna ellen. 

A közbevágás után viszont nyugodt mederben folyt a beszélgetés, a két író arról beszélt, hogyan dolgoznak, egyénileg, valamint közösen, társszerzőként. Majd arra is kitértek, hogyan működnek együtt könyvük fordítójával. Gravickij erről azt mondta:

• számára mágia, ha egy másik nyelven látja a művét, és mindig megbízik a fordító szakmaiságában. 

A szerző alkotásaiban folyton a saját kérdéseire keresi a választ, vallott az író. De hogy a saját életéből vajon mennyit tesz bele, arra azt felelte, hogy a regény a saját életét éli, a válaszokat pedig azok találják meg, akik befogadják, tehát az olvasók. Ő csupán a saját látásmódját teszi bele a művébe.

Mindent értett, de szótlan maradt

Amikor a beszélgetés moderátora jelezte, hogy a könyvbemutató véget ért, a közönség soraiban helyet foglaló Hetényi Zsuzsa, Szépíró-díjas irodalomtörténész feltette a kezét, de miután nem szólították, felállt, hogy kérdezhessen. A szervezők ekkor azt mondták, hogy erre nincs lehetőség. Hetényi ekkor azt mondta, hogy a terem az övék – mármint a szervezőké –, és a következő beszélgetésig még van tizenöt perc.

Soproni András műfordító azonban nem volt rest, és odalépett Gravickijhez, hogy rákérdezzen, „vajon a háborúpárti nyilatkozat aláírójaként ő miért nincs a fronton”, de ő sem járt sikerrel. A két orosz írót ezt követően lekísérték a Millenáris B-épületének földszintjére, ahol a Galaktikabolt standjánál néhányan már dedikációra vártak, a szerzők örömmel írtak a könyvekbe. 

Mi is beálltunk a sorba, és türelmesen kivártuk, hogy interjút kérhessünk Alekszej Gravickijtól, mert egyebek mellett kíváncsiak voltunk arra, 

• mit gondol az orosz–ukrán háborúról,
• Vlagyimir Putyin orosz elnökről,
• hogy ő valóban putyinista-e, ahogyan mondják róla, vagy sem,
• és mit gondol arról, hogy miként fogadják azt, hogy némelyek szerint ne jöjjenek olyan vendégek a könyvfesztiválra, akik nyíltan támogatják Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen indított háborúját, és ennek hangot is adnak a budapesti könyvfesztiválon.

Gravickij csupán annyit tudott mondani, hogy ez egy kulturális esemény, amelyen az irodalomról beszélnek. Szóban nem hangzott el, hogy nem kíván nyilatkozni. Mondjuk, lehetősége sem volt rá, mert ekkor elénk lépett a Metropolis Kiadó munkatársa, Mund Katalin, aki arra szólított fel bennünket, hogy nincs lehetőség interjút készíteni a szerzővel. Nem értettük, hogy miért, mi csak azt szerettük volna elérni, hogy a másik fél véleményének is teret adjunk. Ahogy azt sem értettük, milyen jogon kérte ezt tőlünk.

Arra viszont kíváncsiak voltunk, hogy az orosz szerző magyar kiadója mit gondol a kialakult helyzetről, s egyáltalán Gravickijról. Mund Katalin azt mondta, szívesen rendelkezésünkre állnak, de írásban, kérdéseinket küldjük el e-mailben, és válaszolni fognak.

Lapunk korábban összegyűjtötte azokat az orosz írókat, a teljesség igénye nélkül, akik pályájuk csúcsán vannak, megannyi megjelent könyvvel, hatalmas olvasótáborral hazájukban és nemzetközi téren is, mégis életük talán egyik legnehezebb döntését kellett meghozniuk, amikor elhatározták: el kell hagyniuk szülőföldjüket, mert a Vlagyimir Putyin uralma alatt álló Oroszország nem tűri meg őket.

(Borítókép: Szergej Palij, Alekszej Gravickij és Anasztaszija Sevcsenko 2024. szeptember 26-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)