Ismét kikeltek az orosz vendégek ellen a könyvfesztiválon

„Ha megtámadják a hazátokat, a hazánkat, azt védeni kell! Legyen béke, ruszkik, haza!” – ettől a felszólalástól zengett a Millenáris B épületének emelete szombat este, 2024. szeptember 28-án, amikor Hartyányi Jaroszlava, a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület elnöke állva adott hangot véleményének a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a KöltŐrség. Ukrán ellenálló költészet – Kétnyelvű (ukrán–magyar) versantológia bemutatójának utolsó másodperceiben.

Az épület földszintjén egy tűt sem lehetett leejteni, annyian voltak, és az emeleten megrendezett eseményre is sokan összegyűltek. Többen állva figyelték a jelenetet, miután a mintegy ötven, színpad elég kihelyezett szék mind gazdára talált. Hartyányi kijelentését vastaps követte, a közönség így fejezte ki egyetértését.

Mi eredetileg a 19 órától kezdődő Körbeolvasás. Nemzetközi műfordítói kerekasztal című eseményre érkeztünk, amelynek szintén az Irodalmi Bázis színpada adott helyett. Számítottunk arra, hogy paprikás lesz a hangulat, ami beigazolódott, ám az előzmény még inkább megágyazott az atmoszférának. 

Mintha nem is itt élnénk

Az idei könyvfesztivál legforróbb témája az, hogy sokan hangot adtak annak a véleményüknek, hogy ne jöjjenek olyan vendégek – Alekszej Gravickij író és Dmitrij Bak műfordító – a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, akik nyíltan támogatják Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen indított háborúját. Ezt el is mondták többször is a budapesti könyvfesztiválon. 

Hetényi Zsuzsa, Szépíró-díjas író, irodalomtörténész korábban már jelezte, hogy számára személyesen kompromittáló és dühítő ilyen emberekkel egy rendezvényen szerepelni, ezért a szombati kerekasztal-beszélgetésen tiltakozásának fog hangot adni. Így is történt.

A Körbeolvasás. Nemzetközi műfordítói kerekasztal című programon Akos Doma, Deák Renáta, Mészáros Tünde és Hetényi Zsuzsa műfordítók eszme- és tapasztalatcseréjét Nádori Lídia műfordító moderálta. A szakemberek egyebek mellett arról beszélgettek, hogy van-e kölcsönhatás a közép-európai irodalmak között. Roppant izgalmas és fontos vélemények hangoztak el. Nagyjából fél órája zajlott a kerekasztal-beszélgetés, amikor Nádori Lídia a cenzúrát, az öncenzúrát vetette fel témaként:

Nem tudom, mennyire tudjuk egymásról a régióban, hogy bizonyos, földrajzilag közel eső országokban mi a helyzet a nyilvános megszólalások szabadságával, a sajtószabadsággal, a nyilvános terekben való párbeszéd szabadságával.

Elsőként Hetényi Zsuzsa összegezte tapasztalatait. „Egyre riasztóbb jelek érkeznek Amerikából is, súlyos változáson ment át az amerikai társadalom, ahol a demokráciát lobogtatták. Az Egyesült Államokban jelenleg mintegy háromezer könyv van betiltva, amelyeket sem bevinni, sem pedig kölcsönözni nem lehet az iskolai könyvtárakból.” Míg szerinte a magyarországi korlátozások egyszerűen a pénzügyi támogatások megvonásával mennek végbe. „Nem kell azt mondani, hogy bármit tiltanának, csak befóliázzák, bár valójában nem tudjuk, hogy mit. És épp ez a lényeg, hogy ne lehessen tudni, mi nem jó” – jegyezte meg Hetényi, hozzátéve, ő a szovjet kultúra tanulmányozásából tudja:

A Szépíró-díjas irodalomtörténész megfogalmazása szerint az utóbbi napokban két orosz hír volt:

• az egyik, hogy a legnagyobb és leghíresebb orosz humán tudományegyetem patronátust vállalt egy Ukrajnában harcoló orosz egységgel. „És mit küld egy humán tudományegyetem, gondoltam, zoknit vagy sapkákat, de nem, mert drónokat. Így a humán tudományi szavak már nem jelentenek annyi mindent” – fűzte hozzá.
• A másik egy törvénytervezet, ami az írókat célozza, hogy legyen egy szakmai szabvány, amely kis és nagy műfajokban a szakmai mondanivalót határozza meg. „Mintha nem is itt élnénk.”

Ne ők képviseljék az orosz irodalmat

Hetényi egészen higgadtan arról is beszélt, hogy a nyugat-európai könyvfesztiválokon biztos nem teszik közel egymáshoz Ukrajna és Oroszország standját.

Az ukránok ezt itt tudták meg, a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület elnöke ezért szólalt fel kétségbeesetten. Ép ésszel ezt nem lehet felfogni.

Hetényi Zsuzsa kitért a két orosz szerzőre is, akik részt vettek a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. „A probléma az, hogy nem meghívták őket, hanem jelentkeztek, hogy jönnek. Ez így más dimenzió. Nem a kiadó hívta meg őket, és nem tudom, hogy a könyvfesztivál szervezői voltak-e” – fogalmazott az irodalomtörténész, hozzátéve, hogy az MKKE, vagyis a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése mindannyiukat képviseli. És ő kizárólag a saját nevében, nem pedig valamely szervezet, mint a Magyar Műfordítók Egyesülete nevében szólal fel.

Egyszerűen azért, mert többet tudok a dologról, mint mások, és gondoltam, az a feladatom, hogy elmondjam azt. Mások részéről elhangzott, hogy utánanyomoztam. Ha nyomozásnak lehet tekinteni, hogy merő tudásvágyból kinyitottam a Wikipédiát, ahol azonnal szembejött, hogy aláírta a háborút támogató nyilatkozatot, és az, hogy belépett a donyecki írószövetségbe, amely a kultúra lerohanásának egyik jelképe, akkor ne őt hozzák ide.

Hetényi arról is szólt, hogy van egy párhuzamosan futó, igen színvonalas könyves rendezvénysorozat, a PesText világirodalmi fesztivál, amely magyar forrásokból, a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával zajló esemény. „Ők is meghívtak egy orosz írót, aki Rigában él, emigráns, és ez teljesen rendben van. Európa tele van jeles szerzőkkel, korábban Vlagyimir Szorokin és Szvetlana Alekszijevics is itt volt. Hosszú listát tudnánk összeállítani a sajtótermékekből, mert az orosz irodalomnak itt kell lennie.

Csak ne olyanok képviseljék az orosz irodalmat, akik most itt voltak. Illetve talán ne a magyarországi Orosz Kulturális Intézet szervezze, és hozza ide őket, mert ez a szervezet az orosz külügy szerve, amely agresszív háborút képvisel Ukrajna ellen. Én ennyire egyszerűen látom a helyzetet.

A kerekasztal-beszélgetés zárásaként Nádori Lídia egy ajánlatot tett a fordítói társadalom nevében. „Vannak itt emberek, akik értenek ezeknek a térségeknek az irodalmához, egészen egyszerűen azért, mert a munkaidejükben és azon túl is ezzel foglalkoznak. S lehet, hogy érdemes lenne megkérdezni tőlük, hogy kit ajánlanak” – fogalmazott.

Nem tudják felfogni

Az ügyben az idei fesztivál díszvendége, a Budapest Nagydíjjal kitüntett Jón Kalman Stefánsson is megszólalt az Indexnek adott nagyinterjúban. „Valószínűleg az ilyen típusú embereket sem Izlandra, sem a nyugat-európai országok fesztiváljára nem hívnák meg, mert ott Putyint mint háborús bűnöst tartják számon. Ám az, hogy ők ide eljöhettek, és elmondhatják a véleményüket, a gondolat- és véleménynyilvánítás szabadságát jelenti.

Stefánsson szerint kétségtelen, hogy Oroszország az irodalom szempontjából csodálatos hely, de úgy véli, olyan orosz írókat kellett volna meghívni, akik nem támogatják vagy istenítik Putyin tetteit, hanem olyanokat, akik szintén kiváló alkotók, de nem vállalnak abból részt.

Egy pénteki kerekasztal-beszélgetésen Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő fejtette ki véleményét az ügyben.

Sajnos ezen a fesztiválon van olyan orosz vendég, aki kifejezte egyetértését az agresszióval és aláírásával. És azzal az egészen abszurd dologgal demonstrálta, hogy a putyini rezsim elkötelezett híve, hogy egy szuverén országból kiszakított szakadár terület írószövetségének tagja. Nem tudom megérteni, hogy az utóbb említett embereket miért kellett egy magyarországi, budapesti könyvfesztiválra meghívni. 

A könyvfesztivál első napján, a Hogyan lehet létrehozni, lerombolni és újjáépíteni a kigondolt, alternatív világokat? című kerekasztal-beszélgetésen Szergej Palij és Alekszej Gravickij orosz írók könyvét mutatták be. Az utóbbi szerzővel megpróbáltunk interjút készíteni az esemény után, de falakba ütköztünk. Glavickij csupán annyit tudott mondani, hogy ez egy kulturális esemény, amelyen az irodalomról beszélnek.

(Borítókép: Dzsubák Tamás / Index)