Ungár Péter: Demeter Szilárdnak és Hankó Balázsnak számot kell adnia

„A kormány továbbra is biztosítsa kulturális folyóirataink létét!” Ezzel kezdődik az LMP sajtóközleménye. Az Index írta meg elsőként, hogy a kormány évi 1 milliárd 800 millió forintos többlettámogatást vett el a szcénától, majd a szereplőket megkeresve arról is beszámoltunk, hogy a döntés következtében a magyar nyelvű folyóiratok fennmaradása súlyos veszélybe került. 

Pótolhatatlan munkát végeznek

Most pedig az LMP hallatta hangát. Azt írják, hogy ezek a kis szellemi műhelyek pótolhatatlan munkát végeznek, ám most a többlettámogatás megvonásával veszélybe kerülnek. 

Az LMP azt kéri a kormánytól, hogy továbbra is biztosítsa az érintett folyóiratok fennmaradását, mert megszűnésükkel a magyar kultúra veszteségei visszafordíthatatlanok lesznek.

A párt azt reméli, hogy lesz kormányzati szándék a többlettámogatás biztosítására, és nem arról van szó, hogy a neoliberalizmus logikája alapján elképzelhetetlen a kormányzat számára, hogy az is értéket tud teremteni, ami a piaci logika alapján nem nyereséges.

Az LMP úgy véli, hogy az 1,8 milliárd kevés pénz, a költségvetés szintjén fel sem tűnik. Ennek többszörösét költi el hirdetésekre a Megafon. „Könnyen beláthatjuk, hogy a magyar társadalomra nézvést a kulturális folyóiratok jelentősen több pozitív hozzáadott értékkel bírnak, akár alacsony olvasottság mellett is, mint Deák Dániel üzeneteinek eljuttatása minden magyar háztartásba közpénzen” – írják.

Ad hoc ötletek

A Magyar Kultúráért Alapítvány évekkel ezelőtt lebonyolítóként vállalta, hogy megpróbálja a szakmaiság legtágabb értelmében minél szélesebb körben teríteni az állami forrást. Demeter Szilárd, a szervezet elnöke lapunknak korábban azt mondta, ha rajta állna, ő más modellt javasolna a magyar nyelvű folyóiratok finanszírozására. A kérdést kettébontva először arról beszélt, hogy az olvasási szokások megváltoztak, és hogy a digitáliák mára létjogosultságot nyertek az online térben. 

„Egyeztetek a szakmával, meg a számokból azt látom, hogy a kulcsfolyóiratokat regionális leosztásokban kellene megerősíteni. Nemcsak a kulturális és szépirodalmiakat, hanem a tudományos és természettudományos lapokat is. Regionális szellemi műhelyekre van szükség.”

Ehhez meg kellene nézni, hogy az adott folyóiratok hogyan és milyen összefüggésrendszerben működhetik együtt a vonzáskörzetükben lévő egyetemekkel, iskolákkal, közművelődési és kulturális intézményekkel. A szerkesztőségeket ebbe a mátrixba kellene belekötni olyan módon, hogy az előfizetői kört innen toborozva szolgáltathatna többletet. Ez win-win helyzet lehetne az adott régiónak és szellemi műhelynek is

– vázolta fel elképzelését Demeter Szilárd, a Magyar Kultúráért Alapítvány vezetője.

Ungár Péter, a párt társelnöke közleményben reagált a Demeter Szilárd szavaira. Szerinte talán kevés kártékonyabb dolgot lehet a kultúrpolitikában csinálni, mint az összes érdemi szereplőt bizonytalanságban tartani.

Ha visszatekintünk Demeter Szilárd eddigi működésére, az pontosan ez: bizonytalanságban tartás, ad hoc ötletek, minden intézmény maga alá gyűrése, mindenféle valós produktum nélkül. Most, amikor a folyóirat-támogatások kapcsán fejti ki új ötletét, látszik, hogy ismét egy új ötlet áldozata lett egy tökéletlenül működő rendszer. Így lesz sehogy sem működő.

Ungár Péter megfogalmazása szerint a színház, tánc és irodalom támogatási botrányai után most a folyóiratok ügye miatt a Kulturális Bizottság rendkívüli ülésén kell számot adnia Demeter Szilárdnak és Hankó Balázsnak. „Ezért az LMP a Kulturális Bizottság rendkívüli összehívását kezdeményezi” – jelezte.

Válaszra várva

A témában más mértékadó és jelentős magyar nyelvű szépirodalmi folyóiratok vezetőit is megkerestük.

• Ágoston Zoltán, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője szerint ez a döntés a Jelenkort egészen súlyos helyzet elé állítja, az amúgy is alulfinanszírozott folyóirat megjelenését teszi kétségessé.
• A debreceni Alföld folyóirat főszerkesztője, Szirák Péter szerint a támogatás híján nagyon nehéz lesz.
• Vida Gábor, a marosvásárhelyi Látó folyóirat főszerkesztője úgy véli, ha a támogató valóban megkérdezné, mire van szükségük, akkor „feleannyiba sem kerülnénk nekik”. 
• Kőbányai János, a Múlt és Jövő folyóirat főszerkesztője úgy véli, hogy az állam pénzmegvonásának ilyen, centralizált formájával egyet is lehet érteni. Régi vesszőparipája ugyanis, hogy az államnak ezt az összeget a könyvtárak támogatására kellene fordítania. 

Demeter Szilárd lapunknak arról is beszélt, 2024-ben az egyharmadát sem kapta meg az alapítvány azoknak a forrásoknak, amelyeket a kormány erre az évre kormányhatározatban rögzített. A szervezet ugyanis lebonyolítóként vállalta, hogy megpróbálja a szakmaiság legtágabb értelmében minél szélesebb körben teríteni az állami forrást.

Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár asszonnyal január óta folyamatosan egyeztetek, azóta alkudozunk, mennyi járna a Magyar Kultúráért Alapítványnak, és mennyi jut. Jelen pillanatig nem kaptunk olyan forrást, amelyet erre a célra tudnánk fordítani.

Kérdéseinket a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak (KIM) is elküldtük, amint megérkezik a válasz, cikkünket frissítjük.