Beleléptünk a világ leghíresebb festőjének képeibe

Claude Monet munkássága a magaskultúra, a műgyűjtők és a képzőművészetet kedvelők mellett az átlagembert is megszólítja: a festő olyannyira elterjedt a popkultúrában (is), hogy szinte csak az nem hallott róla vagy látott tőle képet, aki a föld alatt él. A talán valaha volt legnépszerűbb impresszionista festőt, a Tavirózsák-sorozat alkotóját most Budapesten, egy immerzív kiállítás keretében ismerhetik meg közelebbről a látogatók.

Az elmúlt években hazánkban is egyre népszerűbbé váltak az immerzív, (szinte) minden érzékszervre ható, interaktív tárlatok, ez alól pedig a Monet-kiállítás sem kivétel. A BOK „C” csarnokában a hivatalos megnyitó előtti sajtóeseményre tucatjával érkeztek a vendégek, hogy elsőként tapasztalhassák meg a francia festő varázslatos világát.

Alkotásra született

Claude Monet 1840 novemberében született Párizsban, a műkereskedők negyedében. Sorsa, mondhatni, a születésekor eldőlt. Már az iskolában telerajzolta a füzeteit, első bevételei karikatúrákból származtak. Tanárai szerencsére hamar felismerték a fiúban rejlő tehetséget, majd Eugène Boudin vette a szárnyai alá: ekkor minden a színek felfedezéséről szólt. Monet később a párizsi Academic Suisse-ben, Constant Troyon keze alatt pallérozódott.

A kiállítás első két terme amolyan felvezető részlegként funkcionál: Monet karrierjének kezdetét, technikáját, szín- és fényhasználatát mutatja be fotók és szöveges ismertetők segítségével. A látogatók megtudhatják, hogyan szerette meg a festő a színeket, és hogyan mozgatta az árnyalatokat a tájban – a tájban, ami elbűvölte, és arra késztette Monet-t, hogy megörökítse. Az impresszionisták egyébként is a szabad térben alkottak.

Mivel a fekete a teljes sötétségnek felelt meg, a festőknek, köztük Monet-nak is, egész egyszerűen eltűnt ez a szín a palettájáról. Az árnyékokat lilával festette meg, emiatt violamániásnak is hívták. 

Egy új korszak

Az idővel együtt változott a világ is, fejlődött a technológia, a XIX. század elején pedig megjelent a fényképészet, amely akarva-akaratlanul is megváltoztatta a festőművészetet. Részben a fotográfia térnyerése következtében döntöttek úgy a festők, hogy

Az impresszionizmus elnevezés is ekkor született: a kifejezés a valóság e szubjektív látásmódjából ered.

Claude Monet élete második felét az északfrancia településen, Givernyben töltötte. A környezet meghatározó volt művészete szempontjából, hiszen ezeket a fákat, virágokat és jeleneteket festette meg leghíresebb képein is.

Monet-ról Gustave Geffroy francia művészetkritikus mondta azt, hogy:

Givernyben kellett látni, hogy megismerjük őt, a jellemét, életszeretetét, bensőséges természetét. 

A bevezető szekció után egyből Monet giverny-i otthonába toppanhatunk be. Ebben a teremben a művész hatvan festményének reprodukciója látható. Monet a világ minden pontjáról fogadott látogatókat a házába, amelyet különböző korszakokban született festményeivel díszített ki. A bútorokat és a dekorációt is a színek jellemezték, ez a kiállításon is szemet szúr. A gyönyörű otthon sajnos a második világháború áldozata lett; a műterem ablakai betörtek, a munkák nagy része megrongálódott. (Az épületet és az alkotásokat azóta szerencsére restaurálták.)

A lakásból Monet kertjébe sétálhatunk ki, ahol a halastó, a színes virágok és a japán hidak, a festő kedvenc témái jelennek meg. Itt nyer csak igazán értelmet az immerzív jelző, hiszen mi is átsétálhatunk a két fahídon, miközben a háttérben csobog a víz, és csicseregnek a madarak, alattunk – vetített – koi pontyok úszkálnak, a fejünk búbját pedig kékes-lilás virágfüzérek csiklandozzák. 

Az utolsó (előtti) teremben 3D vetítésre, pontosabban Van Gogh- és Monet-mintás napozóágyakba ülhetünk be, és átadhatjuk magunkat a 360 fokos élménynek, ahol Monet karikatúrái és festményei úsznak be a falakra és a földre.

Végezetül – a szokásos ajándékbolt előtt – egy VR-élményre is befizethetünk. A kedves munkatárs hölgy odavezet egy székhez, ránk adja a hatalmas, szkafanderszerű szemüveget, és indulhat is a buli. Monet festményei filmjelenetekké olvadnak össze: az ismerős tájak, a folyópart, a pipacsmezők, a kalapos hölgyek – bár jól ismerjük, mégsem akarjuk elengedni őket.

A virtuális valóság azonban csak átmeneti örömforrás, a vetítésnek sajnos előbb-utóbb vége, így marad az utolsó program: a színezés. Kedvünkre, saját szájízünk szerint színezhetjük át Monet festményeinek nyomatait, így bárki megtapasztalhatja az alkotás örömét a kiállításon.

(Borítókép: Claude Monet: The Immersive Experience néven nyílt kiállítás BOK Csarnokban. Fotó: Tövissi Bence / Index)