„Ma este az ékszereknek más jelentésük is lesz. Nem is egy, hanem többféle. Mindegyikkel egy másik világot fedezhetnek fel, történeteket és történelmi időket ismerhetnek meg. Vajon miben díszítette magát az ember negyvenezer évvel ezelőtt? Látni fogják a Kárpát-medencében felfedezett legrégibb ékszereket is” – fogalmazott a kiállítás megnyitóján Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, aki az eseményen rávilágított az utóbbi évek talán legfontosabb hazai felfedezésére is. A felfedezésre, amely a Ragyogj! apropóját adta.
Néhány hete a Somló hegyen bukkantak rá a múzeum régészei és önkéntesei egy háromezer évvel ezelőtti nyakékre. A főigazgató szerint olyan izgalmas a feltárás kontextusa, hogy ha ez a nyakék például Franciaországban került volna elő, akkor a Louvre gyűjteményének legértékesebb darabjai között tartanák számon.
De szerencsére a miénk, a Magyar Nemzeti Múzeumé, és már két hete megtekinthetővé tettük a Széchenyi-teremben. Valójában ez a nyakék inspirálta ezt a kiállítást is, és ahogyan a régészeink, úgy a kurátoraink, restaurátoraink, kiállításépítőink is azon voltak, hogy rekordgyorsasággal hozzanak létre egy újabb csodát. Ez a nyakék világszenzáció, nemzetközi hírértékű. Ez a kiállítás pedig olyan, amiért ugyancsak Londonba vagy Párizsba kellene utaznunk, de szerencsére ez itt van. A hazai közönség egy világszínvonalú ékszerkollekciót tekinthet meg, egy olyan kiállítást, amire ezúttal mi várjuk a Magyarországra érkező külföldieket
– mondta Zsigmond Gábor.
Az ékszerek összetett, sokszor szavakkal kifejezhetetlen üzenetet hordoznak viselőjükről életében és halálában is. Ezeket a tárgyakat nemcsak az értékes anyaguk, a gondos kialakításuk, hanem a szellemi értékük, a mögöttes tartalmuk és a személyes kötődésük is időtlenné és egyedivé teszi.
A kiállítás nevét Benczúr Emese Ragyogj! című munkája inspirálta, amely a bejáratnál kapott helyet. A műalkotás 2017-ben, a reformáció 500. évfordulójára rendezett kiállításra készült, a főigazgató pedig arra biztatta a látogatókat, hogy bátran szelfizzenek az aranyos alkotással, a képeket pedig posztolják a közösségi médiában, ezzel is hírét víve a kiállításnak.
A tárlat kurátorai, Hegedűs Zsuzsa, Kiss Erika és Pető Zsuzsa kiemelték, hogy a múzeum legérdekesebb és legértékesebb darabjaiból egy narratívafókuszú kurátori koncepciót követő válogatást közöltek,
a múzeumnak pedig nem titkolt szándéka, hogy a látogatókat saját ékszereik történetéről, jelentéséről is elgondolkodtassák.
A kiállításon megtekinthető ékszerek történetében benne van a Kárpát-medence történelme is: III. Béla király és Könyves Kálmán 900 éves gyűrűje; az 1848–49-es szabadságharc után a nemzet sorsáért aggódó, az aradi vértanúkat még tíz évvel később is sirató magyar asszonyok gyászékszerei; Habsburg Ágnes esküvői díszruhájának képe, valamint a IV. György király jobb szemét díszítő miniatűr is megtekinthető a gyűjtemény részeként.
Mivel interaktív kiállításról van szó, a látogatók nemcsak a vitrineken keresztül csodálhatják meg az ékszereket, hanem különböző kiegészítő elemek segítségével is elmerülhetnek az ékszerek világában. Megszagolhatják, milyen illóolajokkal illatosították az ékszereket; kézbe vehetik, és megtapasztalhatják, mennyi a súlya egy rektori láncnak; hajból készült karkötőt vizsgálhatnak meg; emellett számtalan szöveges leírás segít eligazodni a műtárgyak között.
A negyvenezer évet átölelő kiállítás a modern kor alkotásait is felvonultatja, ráadásul a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel való együttműködés keretében. A kortárs MOME-kreálmányok, ékszerek és művészeti reflexiók a múzeum Kupolatermében kapnak helyet.
„Az együttműködés alapvető célja, hogy az intézmények az elméleti és gyakorlati tudásbázisukat, szakmai kapcsolatrendszerüket közös szakmai terveik megvalósítása érdekében mozgósítsák. A megállapodás emellett lehetőséget biztosít közös programok és kiállítások szervezésére, gyakornoki program indítására, közös kurzusok és további képzési formák kidolgozására, a MOME szakirányú programjaiban való részvételre” – áll a múzeum közleményében.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
