Nem célszerű, ha lapáttal ütik egymás fejét a filmipar résztvevői

Muhi András elmondta, hogy amikor megválasztották a Filmművész Szövetség elnökének, kifejezetten három cél lebegett a szeme előtt. Az egyik az, hogy induljon el végre ismét egy párbeszéd a szakmán belül is, a műfajokon belül is, a filmnemeken belül is. Ennek a párbeszédnek a legfontosabb színtere korábban a mindenkori filmszemle volt, ahol mindenki megnézte egymás filmjeit, és véleményt cserélt. A szakemberek és a közönség is szeretett az eseményre járni, óriási jelentősége volt a jelenlétnek.

Mindenképp be kell tudni temetni az árkokat, ehhez alkalom és helyszín is kell. A filmszemlén olyan körülményeket teremtünk, hogy mindenkinek legyen kedve leülni, beszélgetni, filmet nézni. Ahhoz, hogy a filmes közélet feléledjen, szükség van erre

– mondta Muhi.

Liszka Tamás úgy fogalmazott, fontos, hogy a nézők és az alkotók egy térben legyenek, és reflektáljanak egymásra, valamint az elhangzottakra.

Bár a vetítések száma korlátozott, a szervezők a teljes képet szeretnék megmutatni. A szemlére nyolc kategóriában jelentkezhetnek a 2023. január 1-től készült filmek:

• Játékfilm, 
• hosszú dokumentumfilm, 
• rövid dokumentum,
• hosszú animáció, 
• rövid animáció, 
• kísérleti film, 
• kisjátékfilm, 
• tévésorozat.

A műfajok zsűrije már összeállt, a szervezőknek csak az lebegett a szemünk előtt, hogy szakmailag megkérdőjelezhetetlen versenybíróságot állítsanak össze. A nagyjátékfilmeknél két csoport zsűrizik majd. Az ötfős szakmai zsűri névsorát decemberben leplezik le, mellettük idén először bírál egy ökomenikus zsűri is. A többi kategóriában háromfős zsűrik véleményezik a filmeket.

Két pluszszekcióban – panoráma és információs szekció – vetítik le azokat az alkotásokat, amelyek vagy nem akarnak a versenyben indulni, vagy olyan művek, amelyeket az előzsűri nem válogatott be, mégis magas minőségű, érdekes filmek, ezért megjelenhetnek a filmszemlén. A beérkező alkotásokat előzsűri szűri meg, december 7-ig lehet nevezni a www.mfszemle.hu oldalon.

Meskó Zsolt hangsúlyozta, a szemlén nemcsak filmeket vetítenek, de a beszélgetésekre is nagy hangsúlyt fektetnek majd a szervezők.

de kisebb fórumbeszélgetéseket is beépítettek a programba.

Oka volt a szünetnek

Muhi András elmondta, azért volt tizenhárom év szünet az utolsó, valamint a közeledő filmszemle között, mert ahogy megtörtént a váltás a magyar filmkultúra irányításában, úgy másfajta filozófiával lettek összegyűjtve a filmek. Az Oscar-díj típusú filmbemutatás volt a jellemző. Nem volt zsűri, mintha az akadémiai tagok választották volna ki az alkotásokat.

Abban bízom, hogy nem lesz több elakadás. Várjuk a szakszervezetek javaslatait is, hogy ne csak mi találjuk ki a kísérőprogramokat. Mondják el, mit szeretnének, minek a fóruma legyen a filmszemle

– tette hozzá.

Pataki Ágnes kiemelte, hogy barátságos jegyárakkal (1000 forint/előadás) számolhatnak az érdeklődők, hogy a pénz ne szűrje meg a közönséget, és ne csak egy filmet tudjanak megnézni, hanem akár többet is. 

Csutak Tamás szerint az a cél, hogy ne csak filmszakmai, hanem társadalmi aspektusai is legyenek a rendezvénynek. 

Vagyis hogy az a gyűlölködés, amit a saját szakmánkban és az országban is látunk, egy picit enyhüljön. A filmes események visszhangja nagyobb, mint a hegesztőeseményeké. A szemlével szeretnénk bebizonyítani, hogy igenis lehet beszélgetni.

„Írtam egy levelet a kormánybiztos úrnak, amiben tájékoztattam, hogy megrendezzük a filmszemlét, valamint indítványoztam egy szakmai megbeszélés elindulását. Jött is a válasz, sok sikert kívánt a rendezvényhez. A levél hangneme is arról tanúskodott, hogy talán elkezdhetünk egy párbeszédet. Olyat, mint amilyet az animációsok, a dokumentumfilmesek már elkezdtek. Mi ezt az egész szakmára ki szeretnénk terjeszteni, nem csak a különböző műnemekre” – fogalmazott Muhi András, Meskó Zsolt pedig hozzátette, fontos feladat az árokbetemetés, így nem célszerű, ha lapáttal ütik egymás fejét a filmipar résztvevői.

 (Borítókép: 44. Magyar Filmszemle 2024. november 18-án. Fotós: Tövissi Bence / Index)