Táncoló csontvázak és Hemingway az év új közkincsei között

Az Egyesült Államok szerzői jogi törvényének megfelelően január 1-jével szabadon felhasználható kategóriába került egy sor 1929-ben készült írás és képzőművészeti alkotás és 1924-es hangfelvétel. A lista mindig hosszú és idén is nagyon jelentős alkotások kerültek ki a védelem alól. A különböző országok máshogy kezelik a szerzői jogokat, így a lentebb említett művek (vagy a velük egy időben nálunk keletkezett alkotások) nem publikusak a magyar szabályok szerint – írja a Duke Law School Center for the Study of Public Domain.

A publikus körbe kerülő irodalmi alkotások között van az egyik legfontosabb amerikai író, az 1949-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett William Faulkner A hang és a téboly című regénye. Virginia Woolf Saját szoba című esszéje. Az 1954-es irodalmi Nobel-díjas Ernest Hemingway első világháborús élményeit feldolgozó műve, a Búcsú a fegyverektől. Szabad immár Agatha Christie A hét számlap rejtélye című írása, John Steinbeck első regénye, az Egy marék arany, Erich Maria Remarque Nyugaton a helyzet változatlan című művének első angol nyelvű fordítása. A közkincs részévé vált továbbá a hardboiled bűnügyi regény műfaj megteremtője és való életben is nyomozó Dashiell Hammett művei, A máltai sólyom és a Véres aratás.

A filmek között szabadult Alfred Hitchcock első hangosfilmje, a Zsarolás. Buster Keaton utolsó némafilmje, a Házasság dacból. A felhasználható kategóriába kerül egy újabb adag Mickey egér rajzfilm is. Utóbbi azért jelentős, mert egykor a Disney intenzív lobbizása nyomán hosszabbították meg többször is a szerzői jogi védelmet (1978-ban 2004-ig, utána 1998-ban 2024-ig), a törvény hatálya alól tavaly kikerülő első Mickey rajzfilm után idén a Táncoló csontvázak is szabad. 

A rajzolt karakterek között közkincs immár az első űrhajós akcióhős, Buck Rogers, Tintin, továbbá Popeye, a tengerész. Popeye kezdetben természetfeletti erőkkel rendelkezett, de ezeket még nem a spenótból merítette egészen 1931-ig. Érdekesség továbbá, hogy barátnője, Olive Oyl még 1919-ben keletkezett, így már rég publikus.

A zenei szerzemények között szabad immár Nacio Herb Brown örökzöldje, az Ének az esőben, Maurice Ravel Bolérója, Fats Waller és Harry Brooks slágere, az Ain't Misbehavin'. Közkézre kerül George Gershwin szimfonikus műve, az Egy amerikai Párizsban, és legismertebb művének, a Kék rapszódiának eredeti hangfelvétele. 

Képzőművészetek terén 1929 a szürrealisták nagy éve volt. Az ekkor Párizsba érkező Salvador Dalí művei közül közkincs a Kivilágított örömök, A vágy lakhelyei és A nagy maszturbátor. René Magritte festménye, A képek árulása jó példa rá, hogy milyen, amikor vitatott egy mű szerzői jogi státusza – attól függően, hogy mit tekintünk közlésnek, lehet, hogy idén már szabad, de az 1933-as Palais des Beaux-Arts kiállítást tekintjük hivatalos publikációnak, még négy évig nem az.

(Duke Law School Center for the Study of Public Domain)