Játéknak álcázzák, mégis kőkemény társadalomkritika

Molnár Judit Lilla egyetlen nagy méretű installáción keresztül vizsgálja és ismerteti a társadalmi mobilitás kérdését, valamint az egyéni életutak kiszámíthatatlanságát. A „kígyók és létrák” elnevezés az ismert indiai társasjáték logikáját újragondolva mutatja be a felemelkedés és visszaesés dinamikáját, ahol a létrák és kígyók kortárs pszichológiai fogalmakhoz, jelenségeihez kapcsolódnak. 

A játékos struktúra mögött komoly társadalomkritikai kérdések húzódnak meg:

• mennyire befolyásolják külső körülmények a siker vagy kudarc esélyeit,
• és milyen szerepet játszanak ebben az egyéni döntések vagy a társadalmi meghatározottságok?  

Az évezredes játékforma morális üzenetét aktualizáló motívumokkal operáló mű aktív részvételre invitálja a nézőket, ezzel is érzékeltetve a társadalmi meghatározottságok és az egyéni döntések közötti törékeny egyensúlyt.

Valódi a választás?

A létrák és a kígyók nem pusztán az előrejutást segítő erényeket vagy a visszaesést okozó bűnöket szimbolizálják, hanem kortárs pszichológiai fogalmakká alakulnak. A „kitartás” és „tanult tehetetlenség”, illetve a „kiégés” és „ambíció” szubjektív ellentétpárjaiban az egyéni és kollektív tapasztalatok rétegződnek.

A kiállításon ezeket a kulcsfogalmakat lézervágott táblaképek illusztrálják, amelyeken a társasjátékok világából ismert Meeple bábu keveredik a művész vizuális világával. A fém- és faelemekből felépülő installáció a társasjátékok, a játszóterek és a társadalmi struktúrák tereit idézi. A homokozó formavilága a játékmezőn és a célként megjelenő homokmalomban manifesztálódik.

„A homok elhelyezkedése és a játék eszköztárának kialakítása a mobilitás nehézségeit és az egyéni döntések korlátozottságát szimbolizálja, rávilágítva a társadalmi struktúrák által kijelölt határokra. A létrák és kígyók szimbolikája így nem csupán a játék örökségét őrzi, hanem annak morális és társadalmi kontextusát is újraértelmezi” – írják a kiállításon.

Az installáció olyannyira interaktív, hogy a látogatók egy leporelló és egyedi dobókockák „segítségével” magukkal is vihetik az élményt, így a játékban felvetett kérdések kiléphetnek a kiállítás teréből, és a nézők mindennapi tapasztalataiban élhetnek tovább.

Azon kívül, hogy a társasjáték médiumán keresztül megközelíti a társadalmi egyenlőtlenségek és mobilitás problémáját, Molnár Judit Lilla installációja érzékeny, részletgazdag kialakításával azt is megmutatja, hogy

A kiállítás úgy reflektál az emberi döntések autonómiájára és azok korlátaira, hogy közben a nézőt saját helyzetének újragondolására ösztönzi. A befogadó nem csak szemlélő, hanem a rendszer részesévé válik: dobhat a kockával, döntéseket hozhat, mégis egy előre meghatározott struktúrában mozog. 

(Borítókép: Kígyók és Létrák kiállítás 2025. február 19-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)