A közleményben emlékeztettek, hogy 60 éve a metró építésére hivatkozva rombolták le Budapest ikonikus épületét, az eseményt most segítenek felidézni az NFI Filmarchívumban feldolgozott filmfelvételek – adta hírül az MTI.
A tájékoztatás szerint nem tudni pontosan, mi célból készült az a 40 percnyi filmanyag, amely az egykori Könyves Kálmán körúti filmstúdióból került át az NFI Filmarchívumba a rendszerváltás után. A NFI filmtörténészei folyamatosan tárják fel és azonosítják a híradófilmgyár hagyatékát, amely több évtizednyi filmfelvételt és soha nem látott, kimaradt jelenetet tartalmaz.
Úgy fogalmaztak: biztosra vehető, hogy a felvételek célja a dokumentálás volt, annak ellenére, hogy a kádári kultúrpolitika kerülte a kínos esettel kapcsolatos állásfoglalást. Valószínűsítik, hogy az akkori MAFILM egyik jóérzésű gyártásvezetője lehetett az, aki fél éven át nyersanyagot és operatőr diszponált arra, hogy az épület bontásának előkészítése és a színház utolsó hónapjai mozgóképen is dokumentálva legyenek.
Az operatőrök munkájukkal örökül hagyták azt az érzést, amit 60 évvel ezelőtt még átélhetett a látogató, amikor utoljára belépett a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületébe
– áll a közleményben.
A dobozok fedele megőrizte a forgatás pontos dátumát is: az 1964. október 12. és 1965. február 17. között eltelt öt hónap alatt a Mafilm operatőrei hatszor jártak a helyszínen, eltérő mennyiségű fekete-fehér filmet fotografálva.
Végjáték a Nemzetiben címmel ezekből és az NFI gyűjteményében őrzött mozgóképfelvételből állította most össze az NFI Filmarchívum azt a húszperces dokumentumfilmet, amelyet az első robbantás hatvanadik évfordulóján tesz szabadon elérhetővé videómegosztó csatornáján.
Mint írták, még légi felvétel is előkerült a térről, egy másik amatőrfilmes képsor pedig az 1956-os forradalom idejéről származik, amikor közvetlenül a Nemzeti mellett folyt a harc.
Nem sokkal később, a beszakadt kupolájú épületben forgatta Éjfélkor című játékfilmjének egy jelenetét Révész György rendező, aki látványos emléket állított ezzel a forradalomban megsérült színháznak.
A neoreneszánsz stílusú színházat a Monarchia-szerte színházairól ismert bécsi iroda, a Fellner és Helmer cég tervezte, amelynek ez volt az első magyarországi színháza. A másfél év alatt felépült színház a rohamosan fejlődő főváros egyik fontos kereszteződésében állt, és 2300 néző befogadására volt képes. Ha ma állna, idén ünnepelnék fennállása 150. évfordulóját.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!