A sztárok hangján énekel az AI, de a pénzüket is elveheti?

Mi történne, ha kedvenc előadónk egyik napról a másikra, váratlanul kiadna egy új dalt? A hallgató örülne, pláne ha a szám jól szól. Itthon egy friss Azahriah-alkotás bármikor nagyot tud szólni, de a Kispál és a Borz is bármikor nagyot robbanthat egy ütős dallal, akárcsak külföldön Bruno Mars, vagy a Metallica a legújabb slágerével. De mi van akkor, ha kiderül, új kedvenc dalunkhoz semmi köze kedvenc előadónknak, még akkor sem, ha az ő hangján szólal meg?

Pedig utóbbira már van lehetőség, hiszen a generatív AI elérkezett ahhoz a ponthoz, hogy már-már autentikusan tudja lemásolni zenészek hangszínét, énektechnikáját. Sokan fel sem ismernék, olyan jó másolatokat tud létrehozni, s persze azért még távol áll a tökéletestől, ugyanakkor fontos észben tartani, hogy a mesterséges intelligencia egyfolytában tanul és fejlődik.

De mit tehet a mezei zenész, ha valaki elárasztja az internetet az ő hangján és stílusában előadott kópiákkal? Erről kérdeztük Tóth Péter Benjamint, az Artisjus – Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület üzleti transzformációs igazgatóját.

Valakinek a hangját csakis az ő engedélyével lehet használni, nyilvánosan közzétenni ilyen alkotást más módon nem lehet. Ez egy egyértelmű visszaélés. Fontos kiemelni, hogy valakinek a nevével, arcával, hangjával visszaélni mindenképpen jogsértő, függetlenül attól, hogy AI vagy nem AI generálta tartalomról van szó

– fogalmaz kérdésünkre a szakember. 

Kontinenseken átívelő csaták

Azt is elmondta, hogy az internet globalitása miatt igen könnyen terjeszthetők az ilyen tartalmak, azonban jogorvoslatra is van lehetőség. Bár az, hogy hol történik a jogsértés, a jogászoknak azért tud némi fejtörést okozni érdekérvényesítés szempontjából (hiszen egy másik kontinensre kiterjeszteni akartunkat nem kis feladat), de szerencsére az efféle visszaélések a világ szinte minden pontján törvénybe ütköznek.

A szerzői jogi szabályokat lényegében bármely országban peresíteni lehet, ahol ez elérhető

– válaszolja kérdésünkre. Azt is hozzáteszi:

„Minden technológiára építő visszaélést az jellemez, hogy nagyon nagy mennyiségben képes előállítani másolatokat. Ha ez csak darabonként 20-30 ezer megtekintést generál, összességében már az is jelentős anyagi kár.”

Kül- és belföldi példákat is találni arra, hogy milyen gyors tempóban lehet alternatív dalokat generálni létező előadók stílusára alapozva, erre Tóth Péter Benjamin a Zenél az AI című YouTube-csatornát hozza fel példának. Az oldal napi szinten jelentet meg mesterséges intelligenciával alkotott számokat, gyakran olyan népszerű előadók stílusában, mint Azahriah és Desh, amivel óriási eléréseket tudnak generálni. 

Az AI-malmok túl gyorsan őrölnek

Hogy az AI használatát és térnyerését, betaníttatását és fejlesztését hogyan lehetne szabályozni, továbbra is komoly viták és pereskedések kérdése. Tóth Péter Benjamin elmondása szerint több bírósági eljárás indult már generatív AI miatt, de ezek vagy nem értek még véget, vagy nem zenei területen vannak, így nem szolgálhatnak példaként ahhoz, hogy általuk jogszabályi kereteket alkossanak a nemzeti és nemzetközi hatóságok.

A mesterséges intelligencia számos művészeti területen jelen van, ahol egyformán lassan őrölnek a törvényhozás malmai. Lassabban, mint ahogy az AI fejlődik és teret nyer. A szakember elmondja, hogy lépést tartani a mesterséges intelligenciával inkább társadalmi kérdés, mintsem jogi, de mikrokörnyezetben van lehetőség bizonyos szabályokat hozni és megoldásokat találni. Hasonló esetekben a leggyorsabbak az önszabályozó eszközök, mint egy díjnak, versenynek a helyzetre reagálva módosított keretei – ahogy az nem rég az Oscar-gála esetében is történt –, vagy bírósági perek, ahol egy-egy művész saját érdekét érvényesítheti. 

Az Artisjus üzleti transzformációs igazgatójának elmondása alapján a nagy hangfelvétel-kiadók már tárgyalnak az AI-felületeket szolgáltató vállalatokkal, hogy miként lehetne olyan kompromisszumos megoldást létrehozni, amelyben mindkét fél kölcsönösen jól jár, de ezek a megbeszélések egyelőre nagyon messze vannak a kiegyezéstől. Továbbá az is gondot jelent, hogy ha ezen tárgyalások során a kiadók tulajdonrészt szereznek az AI generálta tartalmakból, azzal a független zenészek nincsenek kisegítve. Ilyen helyzetben elsődlegesen a kiadó könyvelhet majd el nyereséget, nem az előadó. 

Láthatóan az AI-fejlesztések a globális hatalmi politika részei, amiben az a fontos, hogy ki az, aki minél gyorsabban több és jobb AI-eszközt tud piacra dobni. Ehhez minél kevesebb korlátra van szükség, de közben a művészekben van egy félelem, hogy ebben a lobbihelyzetben hogyan tudnak majd érvényesülni 

– fogalmaz a szakember. Azt is elmondja, hogy az alkotókban mostanság több aggodalom is megfogalmazódott:

„Két nagy félelem van az AI miatt.

• Az egyik a különféle visszaéléseknek, csalásoknak még könnyebb elérhetősége és térnyerése. A visszaélők még gyorsabban próbálhatnak meg különböző zenei tartalmakat létrehozni és bejuttatni a csatornákba, és mire azt fel lehet ismerni, azzal szemben fellépni, addigra elég sok pénzt ki tudnak szedni a rendszerből.
• A másik a bevételkiesés, hogy az adott esetben teljesen AI által generált művek elkezdik átvenni azokat a piacokat, amelyeket eddig ember által írt művek tudtak kiszolgálni.”

Tóth Péter Benjamin azért elmondja, hogy az új technológiának van néhány pozitívuma is a művészeti világban. Az egyik ilyen az adminisztrációs folyamatok elősegítésében jöhet el, ahogy a jogkezelők majd ennek segítségével tudják saját munkálataik folyamatait felgyorsítani, gördülékenyebbé tenni, amikor a technológia már azon a szinten lesz. Emellett a zenészek néhány időigényesebb rutinfeladatát is ki tudják váltani az alkotói folyamatban, aminek köszönhetően több idő juthat a kreatív munkára. 

(Borítókép: Németh Emília / Index)

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!