Felavatták az 1944-ben elhurcolt kalocsai zsidók emlékművét a Bács-Kiskun Megyei városban csütörtökön.
„Emlékezünk, talán megbocsájtunk, de nem felejtünk el semmit" – jelentette ki a túlélők nevében Josef Shinar. Az idős férfi, akkor még Schwarz Józsefként, a második világháború alatt menekült el családjával Kalocsáról.
Az 1944. június 18-án Kalocsáról elhurcolt mintegy félezer helyi és környékbeli zsidó nem volt sem hős, sem mártír, hiszen nem önként vállalta a halált. Ők áldozatok voltak. Ahhoz pedig, hogy valaki túlélje a második világháború szörnyűségeit, csodák egész sorozatára volt szükség - jelentette ki.
Suchman Tamás szocialista politikus azt mondta: nehéz feldolgozni a történelmet; emberöltők kellenek ahhoz, hogy a társadalom megértse, mi is történt valójában.
„Ám a túlélőknek és leszármazottaiknak ma is van dolguk. Az eszme, mely az itt élő zsidóságot is elpusztította, újra itt van közöttünk" – fogalmazott.
Magóné Tóth Gyöngyi, az emlékműavatás köré szerveződő rendezvénysorozat ötletgazdája elmondta: 320 helyi és környékbeli zsidó neve szerepel az emléktáblán, amelyet az 1948 szeptemberében felállított, jelenleg a fővárosban őrzött, rossz állapotban lévő eredeti mintájára készíttettek.
„Akik tagadják a holokauszt tényét, azok forduljanak az itt ülő idős túlélőkhöz. Majd ők elmondják, hogy valóban megtörtént" – jelentette ki a főszervező, aki arról is beszélt, hogy 1948 után a zsidóság szinte teljesen eltűnt Kalocsáról.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
