Görögország és Spanyolország nagykövete mellett a Magyar Mozgókép Közalapítvány elnöke és főtitkára is részt vettek az El Greco szinte teltházas díszbemutatóján az Uránia moziban. Az 1,9 milliárd forintos eurogiccs ugyanis görög-spanyol-magyar koprodukcióban készült: az MMK például 60 millió forintot adott az életrajzi filmbe a koprodukciós keretből. A Filmiroda szerint ezt még átvizsgálhatják, de erről csak a díszbemutató végén értesültünk.
Az biztos, hogy az El Grecónak se magyar vonatkozása, se magyar szereplője nincs, és színvonalban annyi pozitívumot mondhatunk, hogy jobb a VHS-re forgatott Honfoglalásnál. A történet annyi, hogy a festő El Grecót és a családját üldözik a velenceiek Krétán, ezért előbb Velencébe, majd Spanyolországba vándorol. Ott otthonra talál, családot alapít, de még van egy meccse az inkvizícióval. A kosztümös tömegjelenetek ezalatt csak annyira meggyőzőek, mint a Visegrádi Palotajátékok tévés közvetítése, és bár festői helyszíneken forgattak, például Krétán és Rodoszon, ez a vásznon nem jött át. A szereplők néha azt sem tudják, hogy az adott jelenetben hová rakják a kezüket, és itt-ott az angol szövegbe is beletörik a nyelvük.
A görögök mégis megőrülnek a filmért, amiben fontos szerepet kap a görög nemzeti öntudat táplálása: a nálunk nem sokkal népesebb országban a 2007-es bemutató óta már 1,2 millióan látták, és az éves összesítésben csak a szandálos-mészárlós 300 előzte meg hasonló okokból. A magyar bemutatót a jövő héten induló filmszemléhez igazították, ott ugyanis mindenképpen be kell mutatni, mert magyar koprodukció. Kópia viszont csak egy lesz, különben az e-cinema rendszerben vetítik.
"A spanyol királynő háromszor látta a filmet, és azt mondta, hogy minden alkalommal egyre jobb volt. Ezt az ottani plakátokra is kiírták, hogy a királynő ajánlja" - mondta a spanyol koprodukcióról a címszerepet játszó 27 éves brit színész, Nick Ashdon, aki Joseph Fiennesra hasonlít, de ez élete első címszerepe. A többi figurát görög és spanyol anyanyelvű színészek játsszák vegyesen, ezért a párbeszédek a filmben általában angolul kezdődnek, majd a két nyelv valamelyikén folytatódnak.
"Tíz évig kerestem a főszereplőt, minden nagy angol nevet végignéztem, de egyik sem hasonlított arra a képre, ami bennem El Grecóról élt" - mondta a 61 éves rendező, Yannis Smaragdis a vetítés előtt, miközben a felesége, aki a producere is egyben, leszedett pár szöszt a zakójáról.
"Nick Ashdont a feleségem szúrta ki a neten egy kép alapján. Elmentem Londonba, és még mielőtt megszólalt volna, tudtam, hogy ő az" - tette hozzá a szakállas rendező, aki a festő krétai otthonától háromszáz méterre nőtt fel, és - mint többször hangsúlyozta - különös spirituális viszonyt ápol a témával és a filmmel.
"A forgatás során rengeteg transzcendens jelenséget tapasztaltunk. Olyan volt, mintha valaki figyelemmel kísérné a filmet, és beavatkozna, amikor arra szükség van. Hogy ki, azt csak Isten tudja - szőtte tovább a spirituális szálat. - Az egyik színész például éppen Görögországba tartott, hogy a főszereplővel találkozzon, és teljesen véletlenül egymás mögött ültek a repülőn." Smaragdisra akkora hatással volt az egybeesés, hogy utána a történetben szereplő színészt tette meg El Greco filmbéli testvérének.
A filmet Vangelis is egyedi bánásmódban részesítette, a görög zeneszerző ingyen írta alá a szintetizátoros melódiákat. Ettől és a sok századdal ezelőtti spanyol környezettől a film kicsit olyan, mintha az 1492-A Paradicsom meghódítása utánérzése lenne. "Vangelis nagyon jó barátom - mondta még a rendező. - Ő volt az egyik, aki bíztatott, hogy vágjak bele a filmbe."
"Nagy dolog, hogy egy magyar producer koproducerként jelenhet meg egy ilyen szintű munkában, és nem mint szolga, ahogy megszoktuk - mondta meghatottan a magyar koproducer, Szekeres Dénes, miközben a gratulációkat fogadta. - Összesen tíz százalékban voltam koprodukciós partner, a hatvanmilliós állami támogatás mellett volt a húsz százalékos adókedvezmény, és még az utómunkát hozzá lehetett úgy könyvelni, hogy kijöjjön a koprodukcióhoz szükséges minimális tíz százalék." A producer elmondása szerint az utómunkán kívül még néhány festménnyel járultunk hozzá a produkcióhoz, ezek Tiziano műhelyében láthatóak a filmben. Magyar színész is játszott volna benne, de ezt időben nem sikerült leegyeztetni, tette hozzá.
Információink szerint a Filmirodánál viszont 2006 októberében az alapján sorolták be magyar részvételű koprodukciónak az El Grecót, hogy az operatőr (Sas Tamás), a főszereplő és két mellékszereplő is magyar (Iglódi Istvánnal pályáztak a főszerepre), és magyar helyszíneken is forgatnak. Ezután a film 24,5 millió forintos közvetett állami támogatást kapott, és az MMK-tól 60 milliót. Annyi viszont már biztos, hogy magyar operatőr és színész a filmben nem volt, ezért a Filmiroda munkatársa szerint az MMK még vizsgálódhat, hogy a magyar producer cégének járt-e a támogatás.
Szekeres Dénes szerint viszont a kiesett magyarok helyett lett magyar 3d-s trükk. Magyar helyszín is volt, mert a trükköket itt vették fel, és annál is volt operatőr, tette még hozzá a producer. Nagyobb tételként a nyersanyagot említette.
A magyar befektetés részben a hazai mozibevételből jöhet vissza, és a "világforgalmazásból majd elszámolnak egyszer". A 8,2 millió dolláros (1,8 milliárd forint) görögországi bevételből hozzánk nem jut vissza pénz.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
