Auguszta
-4 °C
2 °C

Itt nem rak rendet egy Michelle Pfeiffer

2009.04.16. 18:35 Módosítva: 2009-04-16 20:34:42
A kisebbség beilleszkedésének nehézségeiről készített filmet egy francia Párizsban, egy ottani iskola arab, fekete és kínai diákjaival. Az osztály című film tavaly Aranypálmát nyert Cannes-ban, idén Oscarra jelölték. A Francia Filmnapok alkalmából adott nekünk interjút a rendező, Laurent Cantet.

A Francia Filmnapokat A provance-i fűszeres vetítése nyitja meg április 15-én, és összesen hét francia játékfilm érkezik premier előtt Magyarországra. Miután a Kémnők főszereplője, Sophie Marceau Budapest helyett Pekinget választotta a héten, mert ott ezer kópiával mutatják be a filmjét, Laurent Cantet lépett elő a filmnapok legnevesebb vendégévé. Egy évig tartott foglalkozásokat egy bevándorlókkal teli francia középiskola diákjainak, és végül ennek folytatásaként forgatták le együtt Az osztály című filmet. A vállalkozás anyagilag is sikeres lett, csak 2,5 millió eurót (730 millió forint) költöttek rá, de már 26,7 millió dollárt (5,9 milliárd forint) hozott.

Laurent Cantet (fotó: Barakonyi Szabolcs)
Laurent Cantet (fotó: Barakonyi Szabolcs)

Mitől más ez a film, mint a Veszélyes kölykök, amiben Michelle Pfeiffer egy amerikai iskolában próbálja megnevelni a fekete és latin-amerikai diákokat?

Az én filmem csak a rendszer összetettségét mutatja meg, hogy mit jelent tanárnak vagy diáknak lenni, egy társadalom részeként élni. Nincs megoldóképletem, amivel varázsütésre megjavul minden, mint a Veszélyes emlékben. Ott jön egy tanár, aki mindent megváltoztat, és a gyerekekből rögtön költők lesznek.

Nálunk is nagyon hasonló problémák jönnek elő a kisebbségek oktatásában. Sok országban fogadták ugyanezzel?

Több mint huszonöt országban jártam a filmmel, és az lepett meg, hogy még Tajpejben és Hongkongban is azzal jöttek oda hozzám a tanárok, hogy náluk is van ilyen osztály. Ezek akár a saját diákjaink is lehetnének, mondogatták sokan, miután ráismertek a filmben is megjelenő konfliktusokra.

Rendezőként is nehéz volt kordában tartani az osztályt?

Az emberek általában félnek a fiataloktól, a bennük lévő rengeteg energiától, de könnyű volt velük az első pillanattól kezdve. Hálásak voltak azért, hogy a film törődött az érzéseikkel. Élvezték, hogy a saját világukat játszhatták újra. Féltékenykedtek is az iskola tanárai, hogy nekünk bezzeg engedelmeskedtek.

Megváltoztatta a diákszereplőket a forgatás?

A film sikere után másképp nézett rájuk a külvilág, és ettől ők is magabiztosabbak lettek. Korábban hozzászoktak ahhoz, hogy a társadalom megbélyegzi őket. Cannes-ban viszont azt érezhették, hogy van hely számukra ebben a társadalomban.

Miért utasítják el sokszor a tanáraikat a nehéz helyzetű diákok?

Ebben a korban normális, hogy szembehelyezkednek azzal a modellel, amit a felnőttek próbálnak rájuk erőltetni. A másik, hogy ha a felnőttek elítélően viszonyulnak hozzájuk, akkor az önérzetük is az diktálja, hogy elutasítsák az együttműködést. Nem érzik, hogy a társadalomnak szüksége volna rájuk, ezért büszkén azt gondolják: ha nem kellek, akkor nem is kaptok meg. Képzeletben egy a meglévő társadalmi rendszeren kívül álló identitást alkotnak maguknak. A fejükbe veszik, hogy a saját kultúrájuk fontosabb, mint a francia. Algériába viszont nyilván nem akarnak visszamenni.

f05

Miután ennyi időt töltött velük, rájött, hogy milyen oktatásra reagálnának jobban?

A forgatás számomra bebizonyította, hogy ha bevonjuk őket a munkafolyamatba, akkor bármit kérhetünk tőlük, megteszik. Fontos, hogy az iskola nekik is osszon szerepet a tanulásban, ne csak le akarják nyomni a torkukon a tananyagot. Ha csúnyán beszélnek, nem elég rájuk szólni, hogy ezt nem illik. Időt és lehetőséget kell nekik adni, hogy erre maguk jöjjenek rá.

Készül amerikai remake Az osztályból?

Volt róla szó. Kicsit félek tőle, de szívesen megcsinálnám ugyanezt az amerikai iskolarendszerben.

Magyarországon is megpróbálhatná.

Azt már biztos nem vállalnám.

Az osztály: igaz történetek alapján

Az egy tanéven végigívelő sztorit François Bégaudeau tartotta össze, aki a filmben szereplő osztályt tanítja, korábban tíz évig tanított, és Mick Jagger élete után erről is írt egy regényt. Ez a könyv adta Az osztály gerincét, és erre fűzték fel az osztályteremben lefolytatott vitákat az engedetlen és öntudatos diákokkal. A belemenős beszélgetések kezdetben termékenynek tűnnek, de végül a tanári kar legidealistább és legkitartóbb tagjánál is elfogy a cérna.