Tarr visszalépett az MMK-elnökjelöltségtől
További Cikkek cikkek
Szomjas György, az MMK-alapítók szóvivője az Indexnek elmondta, amíg nincs hivatalos papír minden tag aláírásával a döntésről, hogy ki az alapítvány új elnöke, nem nyilatkozhatnak a szavazás állásáról.
A jelölőbizottság augusztustól végiginterjúztatta az alapítókat, annyi szivárgott ki, hogy kritikát fogalmaztak meg az MMK működéséről, viszont evidenciának tartják, hogy az alapítványra szükség van, és tartanak attól, hogy a Fidesz a választások után esetleg nem támogatná ezt a pénzosztó szervezetet.
Az alapítók és a jelentősebb filmszakmai társulatok megtették javaslataikat a kuratórium elnökére és tagjaira, miután minden elnökjelölt írásos programot készített, és több fordulóban személyesen is meghallgatták őket: Tolvaly Ferenc írót, Muhi András producert, Kőrösi Zoltán írót, Andrew G. Vajna producert és Tarr Béla rendezőt.
Az alapítók hétfőn szavaztak az MMK jövőjéről, egy tag hiányzott a 25-ből, két tag nem szavazott, köztük a minisztérium képviselője, aki hivatalból tartózkodott ott. Egyhangú döntés szükséges. Egy hét múlva ismételnek, hisz ez, ahogy Szomjas György elmondta, csak szimpátiaszavazás volt, egyeztető megbeszélés, bár azt elismerte, hogy alakul az álláspont. Hogy helyes-e a kiszivárgott információ, miszerint Kőrösi Zoltán a legesélyesebb, azt nem erősítethette meg.
Az elnökjelöltek már csak négyen vannak, Tarr Béla közben visszalépett, hosszú levélben ecsetelve, miért nem akarja a kuratóriumot vezetni. Az állítólag jó Fidesz-kapcsolatokkal bíró Kőrösi Zoltán pedig - aki információink szerint 12 oldalban sorolta fel, milyen problémák találhatóak jelenleg a közalapítványban, amihez tapasztalatait részben onnan szerezte, hogy hét évig tagja volt az MMK játékfilmes kollégiumának - 22 támogató szavazatot kapott a szimpátiaszavazáson.
A szavazók körén kívüli filmesek között sokan nem értik, miért húzódik ilyen régóta az elnökválasztás. Egyes vélekedések szerint kemény kezű jogász-közgazdászt kellene elnöknek választani, de a jelöltek között ilyen nincs. Mások szerint az alapszabályt kellene megváltoztatni, hogy ne 25 olyan alapító szavazhasson, akik egy része ma már alig létezik a filmszakmában (ilyen a Balázs Béla Stúdió Alapítvány, a Magyar Videokiadók Egyesülete és a Mozgókép Innovációs Társaság és más, csak formálisan funkcionáló vagy nem fajsúlyos szervezetek). Ugyanakkor mai meghatározó filmes műhelyek: a Duna Műhely, a Megafilm, az Inforg Stúdió nincsenek ott.
Tárgyalások folynak az MMK és a kormány között fennálló finanszírozási szerződés meghosszabításáról is, ami december 31-én jár le. A költségvetés jövőre több mint ötmilliárd forintot irányoz elő a közalapítványnak. A szakmai szereplők megállapodását szeretnék összehozni, utána terjesztik a kormány elé a közös javaslatot.
A Magyar Filmművészek Szövetsége választmányának (főtitkára Szomjas György) az MMK-val kapcsolatos állásfoglalása
A Magyar Filmművészek Szövetségének választmánya fontosnak tartja, hogy az MMK tisztújítása és reformja kapcsán ragaszkodjunk a filmszakma eddig elért eredményeihez, hogy minden új kezdeményezés ezek továbbfejlesztésére irányuljon:* A filmművészet a magyar kultúra meghatározó része, aminek állami támogatását az Európai Unió szervezeteivel is egyeztetett filmtörvény biztosítja.
* A Magyar Mozgókép Közalapítvány a filmtörvénynek megfelelően az állami támogatás legfőbb elosztó szerve.
* A Magyar Mozgókép Közalapítvány a filmipari infrastruktúra legfontosabb egységeinek: a MAFILM-nek és a Filmlabornak a tulajdonosa.
* A Magyar Mozgókép Közalapítvány a szakmai önigazgatás modellje, ami bebizonyította életképességét.
* A Magyar Mozgókép Közalapítványon belül a támogatások odaítélése pályázati rendszerben történik.
* A Magyar Mozgókép Közalapítványban kétszintű kuratóriumi rendszer működik, amelyen belül a Kuratórium és a szakkollégiumok tagjaira az alapítók tesznek javaslatot.
* A kuratórium és a szakkollégiumok tagjai szigorú összeférhetetlenségi szabályok mellett végzik munkájukat.
* A Kuratórium és a szakkollégiumok évente egyszer konzultáción találkoznak az alapítók képviselőivel, ahol megbeszélik a pályázatok tapasztalatait.
* A most megválasztandó Kuratórium és az alapítók közösen tegyenek kísérletet az alapítói kör reformjára, szükség esetén törvénymódosítás útján is.
Javasoljuk még, hogy az alapítói gyűlés vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a Kuratórium a továbbiakban egy „elnök” és egy „kuratóriumi ügyvezető” vezetésével működjön. A felmerült jelöltek és az alapítvány új feladatainak ismeretében ezt a konstrukciót tartjuk időszerűnek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
