Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- Cikkek
- filmszemle
- filmszemle2010
- berlini fimfesztivál
- hajdu szabolcs
- bibliotheque pascal
- török-illyés orsolya
Orsi csak a vákuumágyat nem próbálta ki
További Cikkek cikkek
A csütörtökön bemutatott Bibliothéque Pascal a filmszemle fődíjasa, amit egyként szerettünk mi és a berlini fesztivál is. Az biztos, hogy Hajdu Szabolcs is színes mesevilágban él, ahol talán Török-Illyés Orsolya a mozgatórúgó. Rendkívül boldogok és kreatívak: "Szabolcsnak van egy jó tulajdonsága, szereti megosztani ezt a színes világot velem, bevonni a munka minden fázisába - mondja Török-Illyés Orsolya. - Az ember megtisztelve érzi magát, ez személyesen neki szól, az érdeklődésére, reakcióira tart számot. Nőként ez imponál, alkotóként inspirál ez a tulajdonsága. Hihetetlenül meg tud lepni az ötleteivel, sokszor napokig azon szórakozom, hogy a fenébe jutnak eszébe ilyen dolgok" - állítja a nyolc hónapos terhes színésznő, akit Hajdu társalkotóként definiál. Lényegében ő hozta a film alapját adó történetet is.
Orsi a börtönben
A BP egyik alapmotívuma börtöntörténet: Orsi büntetésként 10 napra beköltözött egy meg nem hosszabbított zöld kártya miatt a börtönbe, ott ismert meg egy nőt, aki rettenetes történeteit átalakítva, színezve mesélte neki. "A Cora-parkolóból kifelé mindenkit megállítottak a rendőrök, engem a zöld kártya miatt megbüntettek, de mivel nem tulajdonítottam neki különösebb jelentőséget, elfelejtettem befizetni a bírságot. A közmunka vagy a pénzbefizetés helyett aztán leültem 10 napot. Lujza kétéves volt, szükségem volt egy extrém kalandra, amitől kiszakadok a mindennapokból. Egy színésznek nem szabad kikerülnie egy ilyen helyzetet."
A legjobb, hogy ez a képtelen börtönsztori kellett ahhoz, hogy Hajdu megtalálja a filmjét beindító motívumot. "A forgatókönyv sokadik verzióján sem találtam a fogást, nem tudtam, mitől lehet igazán aktuális a történet. Ekkor került Orsolya börtönbe, és hallotta a lány sztoriját, aminek a lényege a brutális valóság helyett a saját fantáziavilágába való menekülés , kapaszkodás volt. Sokan dobbantanak Romániából Angliába, Németországba vagy Spanyolországba a jobb megélhetés reményében, de az ígéret földje helyett a legsötétebb poklokat járják meg" - meséli a berlini filmfesztiválon is sikert elérő Hajdu. A filmet már most megvették forgalmazásra Olaszországtól Kanadáig, és fontos filmfesztiválok versenyszekciójába kapott meghívást Jeruzsálemtől Szarajevón át Moszkváig.
A BP-t sok helyszínen vették fel, Romániától Liverpoolba tart Mona Paparu útja. "Lodonban nem tudtuk volna megteremteni ezt az alattomos csendet, az utcákat is máshogy építették" - ezért választotta Liverpoolt a rendező, aki minden szinten a végpontokat kereste, így a hatalmas, nyitott térből a film végére zárt, fojtogató helyre kerül a főszereplő. Ráadásul egy boldog, színes világból fekete-fehérbe.
Szörnyű dolgok
Hajdu először húszoldalas novellát írt abból a történetből, amit Sepsiszentgyörgyön hallott egy színházban dolgozó pincérlánytól, de ez akkoriban még nem igazán keltette fel az emberek érdeklődését. Akkor változott a helyzet, amikor már láttak pár hasonló filmet (Llja forever, Sex traffic). A támogatók sokáig a végleges változatban látható, a film sikerét meghozó szürreális részeket vétették volna ki, Hajdu viszont a horror határáig kitolt, felnőtteknek szóló mesét szeretett volna.
"Szabolcsot abban segíti a fantáziája, a mesélési hajlam, hogy kilépjen a hétköznapokból, hogy megszabaduljon attól, ami ő maga, mert neki saját maga a legnagyobb teher" - fogalmazta meg Török-Illyés. A filmszemlés kritikában is írtuk, Hajdu nagyon tud mesélni, annyira, hogy rá is kérdeztünk a mese szerepére az életében, és arra is, hogy a lányának szokott-e mesélni: "Szoktam, de nagyobb szórakozás, amikor ő mesél. A BP meséi tipikusan Lujza-mesék, a bábelőadást például tőle koppintottam, és az utolsó mese is az ő gondolkodása alapján íródott." A rendező nagyon nehezen pihen, és lényegében akkor is dolgozik. "Nem egy neutrális, meditációs állapotra van szükségem, inkább átlépek egy másik történetbe, amit mindenfelé alakítgatva eltávolodok a mindennapoktól, egy belső univerzumba kerülök."
A filmb szürreális világa nem is olyan különleges Hajdu szerint, ha csak a román valóságot nézzük: "Románia és a romániai létezés ilyen, szinte szembejönnek veled az utcán az ilyen történetek. Egyszer Sepsiszentgyörgyön reggel érkezett egy nagy szakállú pópa egy sötétített üveges Audival, a hívők élő állatokkal, tojásokkal, tyúkokkal álltak, és vártak, hogy a pópa megáldja őket, esetleg átkot kérjenek. Mindennek megvan a tarifája. A vallás keveredik a babonával, az ortodox keresztek a kommunista relikviákkal, a giccsel, a bizsuval, a Népújságban jósnők hirdetik magukat. Csak akkor varázslatos ez a világ, ha képes vagy annak látni, különben deprimáló őskáosz, és nem nyűgöz le, hogy a harmadik emeletről lesétál a disznó."
A vákuumágy borzalma
A filmben van egy különleges metaforaként felbukkanó, borzalmas, extrémszexre használt vákuumágy, azt nem engedték kipróbálni a színésznőnek. Hajdu Szabolcs kipróbálta, mert szerinte az a legjobb, ha maga a rendező viszi először vásárra a bőrét ilyen helyzetekben, hogy a stábot megnyugtassa. A háromszereplős jelenetet végül tizenegy ember közreműködésével vették fel, mert Török-Illyés dublőre a második forgatási napra már nem jött vissza. "Borzasztó, rettenetes dolog volt, de a homokba temetést is kipróbáltuk, ami a film elején van, ott ráadásul ránehezedik a homok a színész mellkasára, és a talaj is hideg. Így hiába volt nagyon meleg a tengerparton, a színész megfázott" - meséli Hajdu. A bordélyházas, latexruhás jelenetben a színészek összevissza csúszkáltak, amit a legviccesebb forgatási napok egyikeként értékelt a rendező.
A következő évek
A rendező most a következő öt évét tervezte meg, amibe három Tar Sándor-adaptáció férhet bele, és egy életrajzi film Petőfi Sándorról. Ennek alapját már 2002-ben összerakta, de csak 2014-ben lehet kész, mert addig nagy háttérmunkát kell végeznie. Az első Tar Sándor-filmet Jim Jarmusch korábbi producerével kezdte el írni, jövőre akár forgathatnának is, mert a BP-re jár a normatív támogatás, ez nagy lépés a költségvetés összeállításában. A BP-vel még fél évet kell utazni, de legalább most először az egész családjával együtt, mert mindhárman fontos szerepet kaptak.
Lujza szerepeltetése nem volt egyértelmű, a kislány maga dönthetett róla. "Nem tudok egyszerre anya és a színésznő lenni, és ez a forgatáson sincs máshogy. A figyelmem nyolcvan százalékát lefoglalja ilyenkor a gyerek, a maradék hússzal dolgozom." - mesélte a színésznő.
Vajon mit szól ahhoz Török-Illyés Orsolya, ha kimarad Hajdu Szabolcs elképzeléseiből? "Van több filmötlet is, nagyon szeretném, ha Szabolcs megcsinálná ezeket, bár nekem nem lenne bennük szerepem. Most két filmet készítettünk egymás után, és jön az újabb gyerek. De megváltozik a hozzáállásom, ha benne vagyok egy filmben, vagy ha nem. Ha tudom, hogy nem játszom, aktívabb tudok lenni a háttérben, jobban rálátok az egészre. Ha játszom benne, nagyrészt lefoglal a saját feladatom. Szabolcs Lujza születése után a Fehér tenyért kezdte forgatni, nem tudtam részt venni a munkában, és az, hogy teljesen kimaradok, megvisel. Nőként is megsínylem, úgy élem meg, mintha elvesztené irántam az érdeklődését."