Angelina Jolie nem forgathat Boszniában

A bosznia-hercegovinai kulturális tárca megvonta Angelina Jolie engedélyét arra, hogy első rendezői filmjének egy részét az ország területén forgassa a boszniai háború női áldozatait képviselő csoport panasza miatt, jelentette szerdán a boszniai rádió.

Gavrilo Grahovac, a muzulmán-horvát föderáció kulturális minisztere a rádióban közölte, hogy visszavonta a szarajevói és zenicai helyszínekre kiadott engedélyeket. Jelenleg Budapesten forgat sokat.

Az Untitled Bosnian War Love Story (Cím nélküli boszniai háborús szerelmi történet) "munkacím" alatt készülő film, amelynek egyes jeleneteit jelenleg Magyarországon forgatják, a boszniai háború egy muzulmán női áldozatának és megerőszakolójának, egy szerb férfinak a szerelméről szól. A téma felháborodást váltott ki a háború áldozatainak körében.

"Nincs többé engedélyük arra, hogy Boszniában forgassanak. Megkapják azt, ha elküldik nekünk a forgatókönyvet egy olyan történettel, amely más lesz, mint az, amit elmondtak nekünk azok az emberek, akik olvasták a forgatókönyvet" - mondta a miniszter. Grahovac azt ugyan nem tudja megakadályozni, hogy a filmet máshol vegyék fel, az engedély visszavonásával ki akarta fejezni "egyet nem értésüket egy olyan film forgatásával, amely nem az igazságot mondja el, és nagyszámú áldozatot sért meg".

"Ez félrevezető történet. A háború idején megerőszakolt nők több ezer vallomása között nincs egyetlen egy sem, amely egy áldozat és megerőszakolója szerelmi történetéről szólna. Senkinek nem engedjük meg, hogy meghamisítsa fájdalmunkat" - nyilatkozta Bakira Hasecic, a Háború nőáldozatai nevű szervezet vezetője.

A HINA horvát hírügynökség úgy tudja, hogy a szervezet tagjai találkozót kértek Angelina Jolie-tól, hogy tájékoztassák őt szenvedéseikről. Jolie készségét fejezte ki a találkozóra.

Ítélet

Nemzetközi szervezetek becslése szerint több ezer nőt erőszakoltak meg a boszniai háború idején.

2001-ben a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló ENSZ-bíróság elítélt három boszniai szerbet emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűnök címén, miután bűnösnek mondták ki őket muzulmán nők megerőszakolásában és prostitúcióra való kényszerítésében Foca városában.

Ez az ítélet először nyilvánította emberiesség elleni bűncselekménynek a megerőszakolást.