Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMPuskás miatt nem akartak balhét
További Cikkek cikkek
"Mi értük el, hogy Puskás több évtized után haza merjen jönni. Egész életében szeretett volna, csak nem akart semmilyen politikai hatalom eszközévé válni - mondta az itthon disszidensnek számító focistáról a rendező, aki szűk stábjával filmjéhez még az angol-magyar vb-selejtező előzményeként is megtervezte az öregfiúk gálát az akkori Népstadionban. - Abban a percben, hogy elhitték, hogy hazajön, már minden magától ment: az MLSZ és a játékostársak is bekapcsolódtak a szervezésbe, 80 ezer néző jött össze a stadionban" - tette hozzá.
"Az ilyen akciókat akkor még nem támogatták itthon: a stábunkat alig engedték Puskással repülővel leszállni Budapesten, majdnem Pozsonyba kellett mennünk - sorolta a nehézségeket a csapat működéséről és a rendszerhez fűződő viszonyáról szóló filmről. - A politika későn eszmélt, hogy megállítsa az öregfiúk meccsét". Az MTV-ben is ellenállás volt érezhető, a rendező ebben három főszereplőre utalt: Vitray Tamás főmunkatárs, Radnay János főszerkesztő és Nagy Richárd elnök hármasára. Mindenesetre maga a film is a kilencvenes évekig csak moziban futott.
Surányi utólag eszmélt rá, hogy milyen nehéz dolga volt a filmmel. Puskás 56-ban ment el, és még a 80-as években sem bocsátották meg ezt neki. A filmben Puskás a távozásával kapcsolatban a Rákosi-korszakról is beszélt, és korabeli narráció nélkül futnak az 56-os képek, ami akkor szintén provokációnak számított. A rendező elmondása szerint Schiffer Pál, Vásárhelyi Miklós dramaturg és Simó Sándor, a Mafilm stúdió vezetője segítségével sikerült csak a cenzúrát kikerülniük.
"Az 56-os jelenet ütötte ki a biztosítékot a Filmfőigazgatóságnál, ki akarták vetetni, de naiv jóhiszeműségből nem vettem ki, gondoltam úgysem merik megcsinálni, hogy ne vetítsék" - hozott példát. A Rákosi korszakot érintő részekben a tömeg manipulálásával kapcsolatban vágattak ki pár dolgot, de érdemi változtatás nélkül megúszták. "Puskás miatt nem akarhatták ezt a balhét bevállalni. Kisebb retorziók voltak, de ezek csak akkor tűntek fontosnak" - tette hozzá.
Puskást fantasztikus személyiségnek ismerte meg Surányi: "érzékeny, bölcs figura volt, az élet és a történelem bölcsességét cipelte magán. Nagyon átlátott a különböző manipulációkon a kisebbtől a jelentősebb politikai meccsekig. Már csak a zseniális humora sem engedte, hogy ilyen játszmákban részt vegyen."
"Mindenki beszédes volt, el akarta mondani a történetet - jegyezte meg az Aranycsapatról. - Puskás először beszélt arról, hogy mi történt 56-ban. Sebes Gusztávnak is fontos volt, hogy elmondja élete tragédiáját. Czibor Zoltán is először beszélt a hazaszeretetéről. Az Aranycsapat többi élő tagja is mind a bizalmába fogadott." A filmben a csapat mellett a futball nemzetközi és hazai legendái is megszólaltak: Sebes Gusztáv, Pelé, Franz Beckenbauer, Billy Wrigth, di Stefano, Szepesi György, vagyis mindenki, aki ott volt, és mindenki, aki úgy érezte, van mit mondania az Aranycsapatról.
Kis stáb készítette a filmet egy játékfilm költségvetésének harmadából, tízmillió forintból, még Németországban is forgattak az Adidas támogatásának köszönhetően. A forgalmazásra a Mafilm nem volt eléggé felkészülve: két kópián kezdték csak el terjeszteni, később lett belőle több kópia, amire szükség volt, hisz 600 ezer néző vett mozijegyet már az első eresztésben. Körbejárta a világot, magyar klubokat és televíziókat, de a politika miatt szerény marketinggel futott. A magyar tévé sokáig nem sugározta, csak a kilencvenes évek elejétől, utána már az MTV mellett a Filmmúzeum és Duna tv is leadta. A film körülményeiről könyvet is írt Surányi Hernádi Miklóssal, 300 ezres példányszámban kelt el.
"28 éves voltam, a naivitás és az életkorom is segített abban, hogy ne is gondoljak arra, hogy ebből bajom lehet -, mesélte magáról a rendező, aki ezután szolid szilenciumra lett ítélve. - Aktuális saját játékfilmtervvel nem állhattam elő, főleg koprodukciókban vettem részt. Miközben fel lettem terjesztve Balázs Béla-díjra még a bemutató évében, nem kaptam meg. Közben a film szakmai visszhangja nagyon jó volt". A rendező az Erózió című filmjére büszke még, és a Mészöly Miklós regényéből készült Film... című filmre Darvas Ivánnal és Temessy Hédivel.
A másik Puskás-film, a 2009-es Puskás Hungary több jelenetet is kölcsönöz az Aranycsapatból, hisz Almási Tamásnak már nem állt módjában a dokumentumfilmjéhez a címszereplővel interjúzni: "A filmjeim kulcsmozzanatait emelte ki a filmjében Almási, filmjének lényeges része, katartikus pillanatai a miénkben fogalmazódott meg". Máig a Surányi-filmből vesznek Puskásról filmrészleteket.
A rendező a jelenlegi helyzetről még hozzátette: "Nem kaptam pénzt a részletekért sem, hisz jogilag az a Hunnia stúdióé volt. Ma már az ilyen dolgok miatt is kijelenthetem, hogy a szakma számára az igazi kérdés az életben maradás." Jelenleg az Elveszett ember címmel Bartók emigrációjáról tervez egy filmet. Még tippelni sem mer azzal kapcsolatban, hogy a koproducerek mellett (angol, francia) itthon állami támogatóra lel-e.
A filmet a MANDA engedélyével tehetjük ki, és éjfélig van az Indexen.