Mindenkiben van egy Torrente

A Torrente-filmek erőteljesen kötődnek a spanyol életérzéshez, ennek ellenére világszerte sikeresek.

Valóban vannak helyek, ahol jól működik a sorozat, engem is meglepett, hogy mennyire. De talán az egyedüli ország, ahol nem spanyolajkúak laknak, és mégis ugyanúgy veszik a poénokat, az pont Magyarország. De jártam például Argentínában, ahol hihetetlen módon pont úgy megállítanak az utcán, mint Spanyolországban. Gondolkodtam is azon, hogy néhány argentin parodistát felveszek a filmbe. Torrente magyar szinkronhangját, Csuja Imrét is szeretném szerepeltetni a következő részben. Neki a kinézete is nagyon Torrentés, ráadásul egy nagyon jó fej, szimpatikus ember.

Összebarátkoztak?

Ma ismerkedtünk meg, de nagyon szimpatikus figura. Az is nagyon tetszett, hogy általában a szinkronszínészek nem annyira azonosulnak a filmmel, ő viszont abszolút a rajongója Torrentének. Amúgy is borzasztóan hálás vagyok, mert nagyon fontos a szinkron. Ha rossz a szinkron, az tönkreteheti az egész filmet.

Általában egyetért a szinkronizálással?

Jobban szeretem a feliratos filmeket, de tisztában vagyok azzal is, hogy az emberek nem szeretnek olvasni. A Torrente magyarországi sikere például egészen biztosan a szinkronon múlt. Hogyha az eredeti verziót feliratozták volna, akkor talán négy embernek tetszett volna összesen.

Ismerte már korábban az országot?

Az egyik barátommal már dolgoztunk itt, a Hellboy II forgatásán. Ő mondta nekem először, hogy, "hé, te kövér faszi, téged itt imádnak az emberek!", én meg néztem meglepetten. Engem? Aztán szembesültem azzal, hogy a Torrente mindhárom része kinn van a kirakatban. Meg is néztem magyar szinkronnal, és nagyon érdekesnek találtam.

Mi lehet a közös nevező a spanyol és a magyar nép közt?

A Hellboy II forgatásán voltak magyarok is, és már akkor feltűnt, hogy nagyon hasonló a két nép személyisége. Bár a Torrente koncepciója egyetemes dolog, hiszen Torrente egy olyan ember, aki a létező legrosszabb tulajdonságokkal rendelkezik: aljas, irigy, és rasszista. Szerintem mindenki felismeri ezt a fajta embert.

Volt-e olyan ország, ahol kimondottan nem szerették Torrentét?

Eleve nem sok országban mutatták be a filmet. A tévékben volt, jelent meg DVD-n, de moziban alig néhány helyen vetítették. Ezért vagyok olyan boldog, hogy Magyarországon moziban megy. Most Spanyolország után Magyarország a kedvenc országom Európában. Zseniálisak a magyarok, hiszen megértik a művészetemet.

Ön szerint a Torrente művészet?

Természetesen! Mi más lenne? Azt gondolom, hogy nagyon művésziek az alakjaim, hiszen művész maga egy torz tükröt tart a valóságról. Nekem a testem is művészet, hiszen azt is el kellett torzítanom, hogy létrejöjjön ez a groteszk figura. Sajnos aztán így is maradtam, és fogalmam sincs, hogyan tudnám visszaszerezni a korábbi Adonisz-testemet.

Mi a véleménye az európai művészfilmekről?

Szerintem a mozi akkor jó, ha szórakoztat, ha pihentet, ha kikapcsol. Számomra a vígjáték nagyon nehéz műfaj, mert azonnal kell működnie. A művészfilmeknél nincs ilyen egyértelmű visszajelzés, nem derül ki rögtön, hogy mit gondolnak róla, erre pedig rá lehet fogni, hogy nem értették a mondanivalóját. Nekem sokkal nehezebb dolgom van: ha nem nevetnek, akkor kész, szar a film. Nem működött. Művészfilmeknél meg lehet azt mondani, hogy nem értették meg a mély üzenetét.

Spanyolországban a művészfilmesek nem közösítették ki, és nem mondták, hogy olcsó eszközökkel dolgozik?

Dehogynem! Spanyolországban én vagyok az utolsó nyomorult.

Még most, négy Torrente-epizód után is?

A kritika úgy kezel, mint egy külön jelenséget, amellyel nem lehet mit kezdeni. Lemondtak rólam. Reménytelen. Vicces, mert az első Torrenténél még zseninek neveztek, de amikor a figura egy jelenség, egyben hatalmas kasszasiker lett, akkor kidobtak a szemétbe. Onnantól kezdve a kritika le is húz.

A spanyol átlagemberre hatott Torrente karaktere?

Az első Torrente-epizód után díjat kaptam a legjobb rendezésért. A díjátadón azt mondtam: "Gyerekek, ti ne legyetek olyanok, mint Torrente!". Akkor még azt hittem, hogy Torrente egy kihalófélben lévő faj, és olyan, mint egy dinoszaurusz, tizenöt év múlva pedig rá kellett jönnöm, hogy ez egyáltalán nincs így. Tragédia.

Politikai oldalról érte támadás a sorozatot?

Sem a jobb-, sem a baloldallal nem azonosulok. Inkább liberálisnak tartom magam. Az összes oldaltól kaptam egyébként támadásokat, de az a szerencse, hogy az emberek többsége érti a filmet. Egyértelműen lejön nekik, hogy nem dicsőítem ezt a fajta embertípust, hanem ez egy kifigurázás, egy kritika.

Az Atletico Madrid-drukkerek sem voltak kiakadva?

Nem. Ami igazából vicces, az az, hogy Spanyolországban mindenki azt hiszi, hogy óriási Atletico Madrid-drukker vagyok. Amikor megyek az utcán, akkor mindig beszólnak, hogy: "Na, itt az Atleticós, megint jól leszerepeltetek", és hasonlók. Igazából annyira nagy színész vagyok, hogy teljesen összekeveredik a valós személyem az alakítottal.

Egyébként milyen szurkoló?

Semmilyen. Azon kevés spanyol közé tartozom, akiket teljesen hidegen hagy a foci.

Ha ennyire nem érdekli a foci, akkor miért szerepelnek híres focisták a filmjeiben?

Azért, mert az emberek imádják őket. Még ha buzi lennék, akkor is gyönyörű nőkkel raknám tele a filmjeimet, mert ez jön be az embereknek. Európában a foci az elsőszámú sport, nekem pedig még szerencsém is van, mert a focisták közül nagyon sokan imádják a Torrentét, követik a sorozatot és állandóan azzal nyaggatnak, hogy hadd szerepeljenek a filmben. A negyedik rész forgatása előtt például Cesc Fàbregas jelentkezett. Ez egyébként a második résznél kezdődött. Felhívott Carlos Moyà, aki akkoriban a világ elsőszámú teniszbajnoka volt, és megkért, hogy hadd szerepeljen a filmben. Én pedig mondtam, hogy ez pompás ötlet, csináljuk. Nagyon sok kritikát kapok egyébként azért, mert minden egyes Torrente-filmben van harminc-negyven olyan szereplő, akik Spanyolországban ismert embereknek számítanak: egy tévébemondó, egy torreádor fia és hasonlók. Őket Magyarországon a kutya sem ismeri, és még így is működik a film. Ennek nagyon örülök, mert otthon nagyon sokan azzal vádolnak meg, hogy azért sikeresek a Torrente-részek, mert telerakom őket celebekkel, és ez nem így van.

Elolvassa a kritikákat?

Az összeset, és iszonyatosan szenvedek tőlük.

Azért olvassa, hogy tanuljon belőlük, vagy csak egyszerűen mazochista?

Mazochista vagyok. Semmi mást nem tanulok belőlük, csak azt, hogy a kritikákat fogyatékosok írják. Még mielőtt elolvasnám valamelyiket, tudom, hogy mit fognak írni benne, szóval semmi eredetiség nincs ezekben az újságírókban.

Mi volt a legdurvább kritika, amit kapott?

Volt olyan kritika, amiben azt írták, hogy: "nem láttam a filmet, de borzasztó!", de voltak teljesen szürreálisak is.

Az előbb megálltunk egy Julio Iglesias-plakátnál, hogy lefényképeztesse magát vele. Ennyire szereti a zenéjét?

Igen. Ráadásul Julio Spanyolországban éppen akkora ikon, mint Torrente.

Mi a helyzet El Faryval, akiért Torrente rajong?

Amikor tizenöt éve az első Torrentét forgattam, azon gondolkodtam, hogy egy ilyen alaknak vajon mi lehet a kedvenc énekese? Rá esett a választásom, és arról is sikerült meggyőznöm, hogy  énekelje el a betétdalt. Nagyon rokonszenves és segítőkész volt, holott Spanyolországban ő nagyon nagy sztárnak számított. Rengeteg király közös történetünk van, de sajnos három-négy évvel ezelőtt meghalt, de a filmen keresztül megismerkedtem a családjával, és a gyerekei is a barátaim.

Önnek ki a legkülönösebb rajongója?

Imádom, amikor olyan rajongóim vannak, akikre felnézek. John Landisnek például tetszett a film, nekem pedig ő az új amerikai vígjáték édesatyja, és az Animal House számomra egy kultuszfilm. Oliver Stone-nak is tetszett a kettes rész, úgyhogy adtam is neki egy kis szerepet a harmadik részben, ahol egy részeget játszik. Annyira komolyan vette a feladatot, hogy a forgatásra már saturészegen érkezett.

Mi az a szerep, amit nagyon szívesen eljátszana?

A Torrente 5.

Tehát lesz folytatás.

Kicsit aggódom, mert nem akarok még egyszer meghízni. Harminc kilót szedek fel egy-egy szerepért, és ezt le is kell a forgatás után adnom. Ez eléggé megvisel.

Milyen technikával hízik?

Mindenből dupla vagy tripla menüt eszek, vagy megrendelem az étlapról az összes édességet. Amúgy imádok enni, nagyon édesszájú vagyok.

A Totalcaros kollegák a lelkünkre kötötték, hogy kérdezzük meg: a Seat 124, amivel a filmekben furikázik, nagyon alja autónak számít Spanyolországban?

Nagyon. Már nem is gyártják.

Csinál még filmeket a Torrentén kívül is?

Rendezőként és forgatókönyvíróként csak a Torrente-sorozat fűződik a nevemhez, ami azt bizonyítja, hogy nem vagyok valami eredeti. Színészként nagyon sok filmben szerepeltem már.

A családja mit szólt a Torrente-filmekhez?

Nincs családom, és ez a legszerencsésebb helyzet, mert így nem tudom megsérteni a őket.

Van egyébként közös önben és Torrentében?

Igen. Az arcunk. Mindenkiben van egy Torrente, akit megpróbálunk elfojtani. Az a jó a Torrentében, hogy az emberek a saját nyomorult és aljas énjükkel egy nagy képernyőn keresztül szembesülnek.