Oscar-díjra nevezi magát az 56 csepp vér

Bokor Attila a sajtótájékoztatóval egybekötött ünnepségen közölte: bár Magyarország hivatalos nevezése az idén Pálfi György Taxidermia című munkája, a szabályok szerint az a film, amit egy héten át vetítenek az Egyesült Államokban, jogosult az Oscar-nevezésre. A rockmusical október 26-tól volt látható a "a külföldi filmeket szerető amerikai közönség icipici mozijában", a Beverly Hills-i Laemmle's Music Hall Theaterben.

Az 56 csepp vér című filmet valószínűleg a musical kategóriában indítják, de a legjobb külföldi munkák között és az alkotói kategóriák mindegyikében nevezhetik - tette hozzá a rendező az MTI-nek. A rockmusical magyar premierje április 12-én volt Budapesten. A "Rómeó és Júlia" történet az 1956-os forradalom idején játszódik.

Már volt ilyen

Vajda Katalin, a Magyar Filmunió fesztiválmenedzsere az MTI-nek elmondta: a szabályok értelmében az alkotók bármilyen kategóriában nevezhetnek Oscar-díjra olyan filmet, amelyet Los Angelesben vagy Los Angeles countyban (megyében) hét, egymást követő napon moziban vetítettek. Az 56 csepp vér című filmet két héten át játszották az ottani mozik - jegyezte meg.

Hozzátette, ebben az esetben nemcsak a külföldi filmekkel, hanem az angol nyelvűekkel is versenyez az alkotás a jelöltek közé kerülésért. Nem gyakori az alkotók általi jelölés, a feltételek teljesítése ugyanis költséges. Egyebek mellett fizetniük kell a moziteremért, ahol a filmet vetítik hét napon át, ezt pedig az újságokban is meg kell hirdetniük, hogy igazolhassák a vetítés tényét.

Vajda Katalin beszámolt arról, korábban is volt előfordult már, hogy az alkotók neveztek egy-egy művet, példaként a Bánk bán című operafilmet. Káel Csaba, az operafilm rendezője elmondta: a Bánk bán operatőrét, Zsigmond Vilmost nevezték annak idején Oscar-díjra. Az elismeréssel korábban már jutalmazott művész akkor nem került a jelöltek közé.

Csak Kaszás Attila jó a filmben

A Papp László Sportarénabeli tavaly októberi ősbemutató egyben az 56 csepp vér című rockmusical filmváltozatának forgatása is volt, tizenhat kamerás stáb rögzítette a 2400 négyzetméteres színpadon zajló színes eseményeket. A történet: 1956. október 23-án, az ÁVÓ a helyi orosz parancsnok lányának születésnapjára bált rendez, ahol a fiatalok újabb nagy összecsapást terveznek a helyi karhatalmistákkal. A bál félbeszakad, de Júlia, a helyi ávós parancsnok lánya és Robi, a fővárosból kitelepített színész fia egymásba szeret. Robi a kölyökképű Palcsó, Juli Veres Mónika. Kaszás Attila, a legtöbbet szereplő Lőrinc papot (magyarul Tiszi) alakítja, Mercutiót (magyarul Medve Laci) pedig Miller Zoltán, a Madách Színház tagja. Egy másik Megasztáros vendégszereplő, Puskás Péter pedig Genya szerepét kapta.

A negyven főbb szereplő mellett a monumentális alkotásban látható még negyven táncos és ötven statiszta. Kaszás Attila emlékére pedig ismét megidézzük kritikusunk akkori sorait: "Már több mint három órája ültem a musical alatt a lehajtható székemben, ettől katatóniás állapotba kerültem, onnan figyeltem, ki mekkora tapsot kap. Miller kétszer akkorát kapott, mint Palcsó és Nika együtt, Kaszás Attila, pedig mindhármuknál nagyobbat. A tapsviharban Kaszás elüvöltötte magát, hogy "Isten jókedvében reményt ád!" - na ettől végre kiborsózott a hátam. Kaszás Attila egy zseni."