Az Alienek és a Predátorok családfája

Nem tudni, miért utálják egymást, és igazából nem is lényeges. Az összecsavarodó déenesű akciófilmek méltó mozipremierje egy kétórás, szövegmentes, kristálytiszta vadászat lett volna, a korhatár nélküli matiné helyett. Pedig minden esély megvolt rá, hiszen az agresszív lények fajtiszta felmenőkkel rendelkeztek.

Klikk a képre!

Az első alien, A nyolcadik utas: A Halál (Alien) 1979-ben látott napvilágot Ridley Scott forgatókönyvíróinak és a cyberboschos H.R. Giger elborult agyának köszönhetően. A beteg svájci kezei közül kikerült idegen azóta számos mutáción ment keresztül, a franchise összes darabja A bolygó neve: halál (Aliens), A végső megoldás: halál (Alien 3), és a tragikus Alien 4 - Feltámad a halál (Alien: Resurrection) csiszolt rajta valamit.

A Predátorok rövidebb múltra tekintenek vissza filmtörténelmileg, hiszen a 87-es schwarzeneggeres dzsungelharc (Ragadozó) után csak egy danny gloveres, nagyvárosi fogócskára (Ragadozó 2) volt jó a karakter a hollywood-i producerek szerint. A páratlan fejlettségű technikával felszerelt intergalaktikus hobbivadász - hála az alacsony költségvetésű papírfüzeteknek - hamar ellenfelére talált.

Nyálka vs izom

Első közös jelenésükre a Dark Horse Comics gondozásában 1989-ben kiadott Aliens vs. Predator képregényében került sor. A fekete-fehér pilot-történetben unatkozó predátorok ejtenek fogjul egy alien-királynőt, hogy óvatosan adagolt csemetéivel formában tarthassák fáradt tagjaikat. Az elhagyott alienfarmra vetődik azonban egy másik királynő, és a keménykedő ragadozók hamarosan kontrollálhatatlanul burjánzó szaporulat csattogó fogsorai között találják magukat.

El kell keserítsem azokat, akik húzták a szájukat, hogy a film egyik ragadozója együtt harcol egy amazonnal az alienek ellen. Ez ugyanis szinte egy az egyben az első képregénysorozatból jön, még az arcbaégetett harci tetoválás is onnan ered.

Aliens vs Egri csillagok

A későbbi képregényekben kísérletező kedvű vagy rossz időben rossz helyre került emberek ragadnak az űrlények kereszttüzébe, egy alkalommal pedig Tokiót is lezúzzák. Néhány év elteltével aztán már a klasszikus párosítás sem ütötte meg az ingerküszöböt. Innentől olyan mutációk láttak napvilágot, mint Aliens vs Predator vs Terminator, de az idegenek találkoztak Batmannel, Supermannel, Judge Dreddel és Sas Józseffel is (pornóverzióval még nem találkoztam, bár az lenne az igazi interraciál).

A második képregény-széria idejére újabb iparágak csatlakoztak a sikeresnek ígérkező mondakörhöz. 92-ben könyv alakban is megjelent az AvP, 94-ben pedig egy lövöldözős és egy Mortal Kombat-sítlusú verekedős akciójáték is boldogította a fejharapás szerelmeseit.

Idegenek a vonaton

Klikk a képre!

Az igazi áttörést mégis a 99-es, hasonló című játék hozta meg, amelyben meglehetősen realisztikus külalakkal, hangeffektusokkal és legfőképp atmoszférával rekonstruálták a katonák, idegenek és ragadozók egyenlőtlen küzdelmét. A teljesen kiszolgáltatott katonák csak csapatmunkában és jelentős túlerővel vehették fel a minigunt a sötét falakon nagy sebességgel futkározó alienek vagy a szinte teljesen láthatatlan és távolsági fegyverekkel ellátott predátor ellen.

Ezt a 2001-es folytatásra továbbfejlesztették, és elsütötték a poént, hogy az alien-küldetéseket arctámadóként kezdhette a játékos, majd magának kellett utat rágnia áldozata mellkasában. Utolsó számítógépes inkarnációjuk egy stratégiai játék lett, ahol génkezelt alieneket lehetett tenyészteni.