További Cikkek cikkek
Állatkínzó szektafilm
A film, ami egy szektavezér istenkereséséről szól, a hivatalos indoklás szerint "a szöveg és kép formabontó használatáért, valamint egy szakrális téma szokatlan, újszerű feldolgozásáért" érdemelt elismerést.
Az alkotást Nickolaus Myslicki álnéven Toepler Zoltán drámaíró és filmrendező jegyzi, aki a Filmpont.hu cikke szerint beismerte, hogy a jelenet felvétele során elpusztult az állat, védekezésképpen pedig mindehhez csak annyit tett hozzá, hogy a filmben szereplő macska beteg volt, és "másnap amúgy is elaltatták volna".
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló, 2004-ben szigorított törvény értelmében ez állatkínzásnak minősül, hiszen aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy a pusztulását okozza,...vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő". A rendező érvelése szerint a macskán ugyan eutanáziát hajtottak végre, de ezt csak állatorvos végezhette volna el, az uniós előírásoknak megfelelő, fájdalommentes módszerekkel.
Vihar egy pohár vízben?
Az Index megpróbálta elérni az ügyben érintett szereplőket, hogy tisztázza, végül is megölték a macskát vagy csak a mozgókép káprázatáról van szó.
Elsőként az alkotót, Toepler Zoltánt hívtuk fel, aki csupán annyit mondott a telefonban, hogy nem akar foglalkozni ezzel az üggyel, és hagyjuk békén. Ezután Tímár Péter filmrendezőt hívtuk, aki a Filmszemle kísérleti- és kisjátékfilm zsűrijének az elnöke volt februárban. Tímár, miután elmondtuk neki, hogy milyen ügyben kerestük, megkért minket, hogy tíz perccel később hívjuk vissza, mert éppen autót vezet. Ezután egyszerűen kikapcsolta a telefonját, így nem tudhattuk meg, hogy mit is gondol az esetről.
Kicsivel bőbeszédűbb volt Hartai László, operatőr és rendező, az ELTE BTK filmelmélet szakának tanára, aki szintén zsűritag volt.
"Vihar egy pohár vízben" - minősítette a film és a macska megölése iránti médiaérdeklődést Hartai, aki szerint ennél sokkal fontosabb filmes ügyekről, a magyar filmművészet megújulásáról kéne inkább beszélnie a sajtónak.
Hartai állítása szerint zsűritagként nem tudta, hogy valóban megölik a kismacskát a filmben, sőt most sincsenek erre vonatkozó információi.
"Zsűritagként nem egy bűncselekmény tényállását kellett megállapítanom, hanem egy film esztétikai értékeiről döntöttem" - tette hozzá Hartai, akiben állítólag fel sem merült, hogy a filmben bemutatott, brutális jelenet nem trükkfelvétel, hiszen egy fikciós filmben látottakat soha senki nem veszi komolyan.
"Ennek ellenére elítélem, ha tényleg megölték azt az állatot" - tette világossá álláspontját a zsűritag.
Tudták, hogy megölték
A Filmpont.hun megjelent írás kotzka álnéven író, neve elhallgatását kérő szerzője, viszont azt állítja, hogy tényleg megkínozták és megöltek egy állatot a filmben. A kísérleti- és kisjátékfilmeket értékelő zsűribeszélgetésen ugyanis téma volt a film, és a rendező be is vallotta, hogy elpusztult az állat. A betegségről és az elaltatásról szóló védekezés is ezen a beszélgetésen hangzott el.
Az újságíró állítását megerősíti, hogy tőle függetlenül a Pesti Est kritikája is említést tesz mind a macska megöléséről, mint a rendező védekezéséről. Az írás szerint egyébként az alkotást "olyannyira nehezen fogadta be még az újságíró-közönség is, hogy többen otthagyták a mű sajtóvetítését".
Állathalál a trend
A Filmszemlén nem ez volt az egyetlen alkotás, amelyben a művészi hatás fokozására vagy a gondolatiság alátámasztása kedvéért állatokat öltek. Az Elégia című alkotásban például lovakat vágnak le, de a felvételeket egy vágóhídon forgatták, tehát az állatok nem a film kedvéért pusztultak el, a Taxidermiában pedig látható egy disznóvágás, de a forgatáson, az uniós előírásoknak megfelelően előbb elkábították az állatot.
A témával foglalkozik ma este héttől a Tv2 riportműsora, a Napló is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
