A Die Welt című lap arra emlékeztetett, hogy Bambi szellemi atyja Felix Salten 1923-ban írott könyvében, ami a "Bambi, egy élet az erdőben" címet viselte, még egy kis őzikéről beszélt, amelyet az olasz "bambino", kisgyerek szó nyomán nevezett el.
A Budapesten született osztrák szerző könyvének a filmjogait az 1930-as évek végén vásárolta meg Walt Disney. Miután azonban az Egyesült Államokban nincsenek őshonos őzek, így Bambit az 1942-es filmben fehérfarkú szarvasborjúként rajzolták meg. Ez már az akkori időkben is gondot okozott Európában, hiszen Bambit, az őzet, apjaként egy szarvas nevelte. Miután az őzborjak és a fehérfarkú szarvasborjak fehér pontjaikkal ráadásul nagyon hasonlóak, a német nyelvterületen teljessé vált a zűrzavar - írta a már említett Német Vadállat Alapítvány.
A mostani film Az erdők hercege címet viseli, ami a szakértők szerint szintén helytelen, ugyanis ezek az állatok nem a sűrű erdőket, hanem a nyílt, vagy félig nyílt, sztyeppés területet kedvelték, elsősorban az volt az élőhelyük - olvasható a Die Weltben. A német állatvédők szerint egyébként ezeket az állatokat Európában úgy szorították az erdőkbe, hogy már csak éjjel merészkednek elő egykori területeikre, ha egyáltalán előmerészkednek.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
