Elhunyt Ingmar Bergman

A nyolcvankilenc éves svéd rendező békében hunyt el otthonában a balti-tengeri Farö szigeten hétfőn. A halál közvetlen okát még nem állapították meg, tudatta a TT hírügynökséggel a filmes lánya, a szintén rendező Eva Bergman. "Már hónapokkal korábban elterjedt a pletyka, hogy Bergman egészsége romlik, és októberben csípőműtétet hajtottak rajta végre" - állítja az AFP.

Ingmar Bergman a huszadik század egyik legjelentősebb rendezője volt, kilencszer jelölték Oscarra, de legjobb rendező vagy legjobb film díját sosem nyerte el. 1971-ben egy Irving G. Thalberg-emlékdíjjal vigasztalódhatott, három filmje pedig, a Szűzforrás, a Tükör által homályosan és a Fanny és Alexander a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díját nyerte el. 1956-ban vált világhírűvé A hetedik pecsét című alkotásával, további legismertebb rendezései A nap vége, a Tükör által homályosan, az Úrvacsora, A csend, a Farkasok órája, a Szégyen és a Suttogások és sikolyok. Több nagy színész, köztük Liv Ullmann és Max von Sydow pályáját indította el. Színházi és operarendezőként is elismerték: a stockholmi Nemzeti Színházban eseményszámba mentek a rendezései.

Tarkovszkij is tanult tőle

Összesen több mint ötven filmjében a lélek rejtett titkai, frusztrációi mellett Svédország, és a Farö sziget szélsőségeit is megmutatta, a végtelen téli napok szürkeségét és a nyári esték nyugalmas szépségét, áll az AP méltatásában. Új szemmel közelített meg olyan nehéz témákat, mint az őrület vagy a pestis. A filmtörténet egyik leghíresebb képévé vált az az 1957-es jelenet, amikor A hetedik pecsétben a középkori pestisjárványok idején egy lovag a halál figurájával sakkozik. "Rettegtem a haláltól" - nyilatkozta Bergman milyen lelkiállapotban készült a film, ami az egyik Oscar-jelölt munkája lett.

1961 és 63 közt a magány-trilógiát készítette a kapcsolatképtelen főhőseiről: a Tükör által homályosan, az Úrvacsora és a Csend címmel. Majd a válságba kerülő kapcsolatokat helyezte középpontba, először a nők köztit: az 1966-os Personában, a 72-es Suttogások és sikolyokban, majd a házaspárit: a 1973-as Jelenetek egy házasságbólt.

Élete utolsó két évtizedére visszavonult a filmezéstől, csak 2003-ban tért vissza egy tévéfilmmel, ami a Jelenetek egy házasságból hőseit mutatta be harminc évvel később. "Ritkán nézem vissza a filmjeimet - mondta 2004-ben a visszahúzódó rendező a svéd SVT csatornának. - Feszült leszek tőlük, a sírás kerülget, és nyomorultnak érzem magam. Szörnyű állapot."

Woody Allen, az orosz Andrej Tarkovszkij és a nemrég szintén elhunyt Robert Altman is elismerték, hogy Bergman filmjei a saját munkáikra is nagy hatást gyakoroltak. "Minden bizonnyal a legnagyobb filmművész a kamera feltalálása óta" - köszöntötte még 1988-ban Woody Allen az akkor hetvenéves rendezőt.

Az élete izgalmas volt

Bergman lutheránus lelkészi családban született, szülei szigorú vallásos szellemben nevelték, lelkész apjának alakja több filmjében megjelent. Később a stockholmi egyetem bölcsészkarára iratkozott be, de a tanulásnál jobban érdekelte a színház, az irodalom. Amatőr színházat szervezett, ami a klasszikus darabok mellett a saját szerzeményeit is előadta, és rendszeresen publikált irodalmi lapokban. Első forgatókönyvét a korszak kiemelkedő, világszerte elismert filmrendezőjének, Sjöbergnek írta 1944-ben, későbbi könyveit már maga vitte vászonra.

Ötször házasodott, kilenc gyermeke van, többen házasságon kívüliek. Daniel és Eva Bergman maguk is rendezők, Anna és Mats Bergman színészek. Liv Ullmann színésznővel volt a legmeghatározóbb magánéleti és munkakapcsolata, több filmje épült a színésznő személyiségére, mint a Persona, a Szenvedély és az Őszi szonáta. Nem házasodtak össze, egy közös gyerekük van, Linn Ullmann írónő.