Ragályi: 'Oláh Ibolya jobb vagy Rost Andrea?'

A csütörtökön indult Csudafilm 26070 nézővel az Utolsó gyémántrablást és a Hitler-filmet is lenyomta a mozikban hétvégén, és első helyezett lett a nézettségi toplistán. Számított ekkora sikerre?

Azt vártam, hogy tessen az embereknek, de a reményeim nem voltak ilyen vérmesek. Örülök, hogy nézik a filmet, remélem folytatják.

Nemzetközi hírű operatőrként mi késztette arra, hogy Koltai Lajos után Ön is megpróbálkozzon a rendezéssel?

Az emberben akkumulálódik az elszántság, hogy megszólaljon a saját hangján, és hogy a nyilvánosság döntse el, hogy ez a hang hamis-e.

Egy közönségfilmmel is sikerült megtalálni a hangját?

Nos, erre visszakérdeznék. Ki a jobb énekes? Oláh Ibolya vagy Rost Andrea? Mert mindkettő személyes lesz, amikor szépet énekel, függetlenül attól, hogy milyen műfajban teszi. Ez közönségfilm, de remélem ezt az egyszerű történetet mégis el tudtam mesélni úgy, hogy mögötte megjelenek én, mint ember.

A rendezést hol tanulta?

Száz fölött van azoknak a filmeknek a száma, amiket fotografáltam. Ez hetven rendezőt jelent, és mindenkitől el lehetett lopni valamit, ami azért korántsem jelenti azt, hogy Pallas Athéneként teljes vértezettel léptem a pályára. Sőt most még ki sem merném ejteni azoknak a rendezőknek a nevét, akiktől tanultam.

Akkor filmcímet kérnék. Mi az, ami valamennyire is motiválhatta a Csudafilm megszületésében?

A Nevem Sam című film. A filmemhez ez két dologban is hasonlít: szurkolni kell valakiért, aki önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került, és közben valamennyire a romantikus vígjáték kategóriába préselődik. Ez a film egy klasszikus példa: remek színjátszás, hollywoodi, érzelmes dramaturgia. Annyira tudom, hogy az értelmi fogyatékos főszereplő (Sean Penn alakításában - a szerk.) megtarthatja a kislányát, mégis összetojom magam, amíg ez megtörténik. Hol belső derűt teremt, hol összeszorítja a szívünket. Akármilyen szofisztikáltnak érzi magát az ember, ilyen primitív húrok megrezegtetésére is szüksége van.

A primitív húrok megrezegtetése volt az alapvető törekvésük?

Igen, Kernnel együtt főleg erre törekedtünk. Együtt írtuk a forgatókönyvet, sok mindenben együtt gondolkodunk, életről, humorról. A célunk mosolyogtatni, megrázni a közönséget, érzelmeket kelteni, egyszóval egy kellemes, kultúrált másfél órát teremteni. Mindketten ezért szeretjük a romantikus vígjáték műfaját.

Hogyan illeszthető össze a romantikus vígjáték - főleg a meseautós variánsa - a hajléktalanokkal?

Egyszerűen csak nem meséljük el a szokásos hajléktalan történetet, helyette egy meseszerű kiutat nyújtunk. Tény, hogy ha harmadik napot is az utcán tölti valaki, onnan már nincs visszaút, mi azt próbáljuk megmutatni, mi történik, ha van. A történet szerint egy budapesti hajléktalan örököl egy luxusszállodát Görögországban. Erre persze kicsi az esély, és miután jól megnevettettük, megríkattuk a közönséget, jelezzük is, hogy ez csak mese volt.

A film ötlete honnan eredt?

Az Apám beájulna görögországi forgatásán nagyon tetszett a szálló, ahol laktunk (Ragályi az Apám beájulna operatőre - a szerk.). Ezt akkor fel is ajánlották a produkciónak, de nem illett a tinifilmhez. Kálomista - aki annak a filmnek is a producere volt -, akkor azt mondta nekem meg Kernnek, hogy írjunk erre a helyszínre egy történetet. András krimit akart, de engem az nem nagyon ajzott fel. Ez a szálloda csupa kivagyiság, póz, álelőkelőség, úgy gondoltam, hogy egy magyar hajléktalan ottléte már kellő bonyodalmat okozhatna.

Az ötvenes években tizennégyezer görög került Magyarországra, innen kölcsönöztem a sztori alapmotívumát. A főszereplő apja egy gazdag görög család sarja, aki forradalmárként idekerül Magyarországra és a főszereplő már itt születik, és ötven évesen hirtelen rászáll a szálloda örökségként. A hajléktalanná válásának történetét nem részletezzük, mert nem akarom a nézőkre ráerőszakolni a százezerszer hallott sztereotípiát.

Milyen volt a női főszereplővel, Katerina Didaskalou-val forgatni?

Halálosan beleszerettem. Persze mint színészbe. Ő egy komoly nemzetközi sztár, Eric Rohmer utolsó filmjében, a Hármasügynökökben is főszerepet játszott.

A film harmada görög nyelvű és egyben feliratos maradt. Miért volt szükség magyar utószinkronra?

Volt néhány jelenet, amit nem lehetett enélkül megúszni. Krétán egy 16 hektáros területen van a szálloda. Gyönyörű vegetáció, de ennek az a hátránya, hogy délelőttönként fél tíz és tíz között hárommillió kabóca ordított. Vagy például a két főszereplő autóban forgatott szép, érzelmes jelenetét elnyomta a trailer szikrázó csattogása, amit kanyarokban produkált.

Kálomista Gábor producer azt mondta 14-80 közöttieknek készült a film. Ön is így gondolja?

Nem tagadom, fiataloknak is szánom, hiszen a mozizók 90 százaléka fiatal, és remélem van olyan elem, ami vonzóvá teszi számukra. Ötvenesek a fő korosztálya, de sajnos ők nem járnak moziba. Egy jó propagandával amúgy bármi tud menni egy hétig, de azután már a szájhagyomány irányítja a nézettséget.

Mi a cél?

Hogy kellemes estét okozzunk a nézőknek anélkül, hogy lemennénk kutyába. És hogy ez beugró lehessen egy második játékfilmemre.

Abban milyen hangon szólal majd meg?

Nagyon unalmas, ha valaki mindig egy húrt penget, én legközelebb drámát szeretnék rendezni. Ma megkacagtatom, holnap megríkatom az embereket, a lényeg a hatás.