Beverly Hills-i után itt a Romazsaru

Egy fehér Opel kombi mellett áll a két szereplő, és a mintegy tízfős stáb. Tavasszal már forgattak 36 napot, most csak néhány jelenetet kell felvenni pluszban: 5000 forintot adogat egymásnak Fátyol Kamilla és Mucsi Zoltán, valószínűleg utóbbié a pénz, mert a végén ő teszi el.

„És tudjátok, nagyon hideg van!” – mondja az utasítást Dettre Gábor, aki a Felhő a Gangesz felett című drogos története után egy másik, a társadalom szempontjából kényes kérdést vizsgál. A film valóságában lehet, hogy hideg van, de Mucsi Zoltán arcát árnyékolni kell, mert a napfény kiégeti a szemét. A háttérben hangosan suhannak az autók és a hetes busz, ezért csak akkor lehet felvenni a jelenetet, amikor a lámpánál pirosat kapnak. „Sok a fény, de kurva jól tükröződik az ég az ablakokon” – jellemzi a panelmiliőt Dettre Gábor, miközben a kamerával átállnak közeli felvételekhez.

Meztelenség és idegenség

„Egy embert játszom, akit a film elején romának neveznek, és utána végig hordoza azt a negatív pecsétet” – mutatja be Mucsi Zoltán az általa alakított egyetemet végzett roma rendőrt, akinek egy gyilkossági ügyben egy roma ellen kell nyomoznia. Dettre elmondta, "sokkal fontosabb számomra a főszereplő idegenség-érzete, mint a romasága", amit fokoz, hogy a felesége, Györgyi Anna Amerikából költözik haza, és reforméletet él, vegetáriánus és meztelenül közlekedik a lakásban.

A magyar film hagyományaihoz méltón ezért a filmben Mucsi Zoltán és Györgyi Anna is rengeteget meztelenkedik, ami a rendező szerint „teljes nyitottságot jelent. Ez általában közönséges, de bizonyos esetekben természetes és megkapó”. Mi megvárjuk a kész filmet a válasszal, előzetesnek csak annyit, hogy az utómunkák előtt álló anyagban többször látható Mucsi pénisze is.

Kék a szeme

Kamilla bal szeme olajos barna, a jobb égszínkék. Beszélgetésünk közben kiveszi a kék kontaktlencsét, amit a rendező egy hirtelen ötlettől vezérelve gondolt ki: „Érdekes és furcsa vizuális ötlet volt, aminek van egy magyarázata: felemás, nem evilági a kék szem, a mindennapok idegenségét mutatja, kettősség van benne. Egyszer ismertem egy nőt, akinek kétszínű szeme volt, és mindig ilyen érzéseim voltak mellette. ”

„Ez az első filmem, amiben rögtön nagyon sokat tanulhatok” – mondta Kamilla, a Bárka Színház színésznője, aki egy fiatal cigánylányt alakít: „szerelemnek hitt viszonyba kerülök Mucsi karakterével, amiről tudom, hogy nem az, de a jobb élet lehetősége miatt azt hiszem. Ő az egyetlen a környezetemben, aki emberként bánik velem.”

Szépen égnek a hangyák

Miközben a színészekkel beszélgetünk, a stáb átáll a másik helyszínre, a közért mögötti füves területre, ahol hangyát égetnek. Egy férfi tíz centiméter átmérőjű vastag nagyítóval gyűjti össze a napfényt, amit egy levélcsomóra irányít. Kollégája közben néha-néha rápakol egy adag hangyát, amiket csendben elfüstölnek. Dettre a monitoron figyeli, milyen képek születnek: szépen mutatnak a hangyák halálukban.

„A Hangyaégetés egyfajta jelképes erejű cím, ami egyben egy kisfiú nagyon kegyetlen játéka” – magyarázza Dettre Gábor a címváltoztatást, mivel félrevezető volt előtte a Romazsaru: az inkább utalt a Robotzsarura, vagy a Vörös zsarura, Beverly Hills-i zsarura, egy krimire. „Se a romaság, se a zsaruság nem jellemző egészen a filmre. Bár van gyilkosság, de ez nem erről szól.”

Ezután gyorsan összepakol a stáb, mert vissza kell sietni a filmgyárba, ahol Gödrös Frigyes, rendezőnek van néhány vágóképnyi jelenete. Miközben szállunk be az autóba, Dettre keresni kezd valakit: „A hangyákat meg akartam köszönni, mert kurva jók voltak.”

Állóképekből építkező lassúság

Az autóban az anyós ülésen utazó Dettre Gábor tarkójának teszem fel a kérdéseimet: vajon a krimi vagy Mucsi idegensége lesz hangsúlyosabb a filmben. „Egy krimi alapján szerettem volna azt a világot megmutatni, amiben élünk: agresszivitásban, reménytelenségben lelki sivárságban. Itt mindenki idegen: zsidózók, cigányozók, arabozók. A krimiszálat végigvisszük, de az első jelenettől tudjuk, hogy aki ellen nyomoznak, az megússza.”

Dettre a forgatás előtt megmutatta a film nyersanyagából készült vázát: nagyon lassan hömpölyög a történet, ami Mucsi elidegenedését mindenképpen elősegíti, de a krimiszálnak nem kedvez. „A lassúság abszolút célja a filmnek, nem az információ átadása a fontos, hanem a lelki folyamat megmutatása” –, amihez hozzáteszi: „Teljesen puritán vagyok a filmben. Nem akarok széppé tenni semmit. Legyen olyan, mint az élet, ezért mocsok és állóvíz van a képeken. Gyakorlatilag az egész film állóképekből épül fel, mert hosszú-hosszú snittekben szeretném megmutatni ezeknek az embereknek a történetét. A televíziós változat még jobb lesz. A magyar film legjobb irányvonalába tartozik, Tarr Bélához hasonlóan lassú lesz.”

Az utóbbi évek filmjeit nézve felmerül, mennyiben fontos a politikai korrektség egy ilyen érzékeny témával kapcsolatban, mint a romák és a bűnözés. „Nem leszek politikailag korrekt, egyformán elítélően viszonyulunk mindenkihez. Egyfajta teátrális elemelkedettséggel bír a film. Jóban és rosszban is egyformák vagyunk. Annyifajta pozitív diszkrimináció van, hogy a pozitívat, a szeretet és a reményt két roma között mutatom meg. A jövő kiútját is egy roma kisfiún szemléltetem”.