Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMAmerikai filmforgalmazók által is elismert digitális vetítőberendezés Magyarországon egyelőre csak a Corvin Kabos Termében és a Palace West Endben működik, de újabbak fölszerelését tervezik a hazai multiplexek. A Budapest Film a tulajdonában levő Cinereal Kft.-vel közben a vidéki artmozikat juttatná digitális vetítőberendezésekhez. Egy sajátos számítógépes technikát fejlesztettek ki a reklámok terjesztésére, ez a technika a játékfilmekre is alkalmazható némi módosítással. A filmeket egy kisméretű tárolólemezen (nem dvd-n, mert annak túl kicsi a képfelbontása), postán juttatják el a mozikba, ahol egy lejátszó és kivetítő segítségével jelenítik meg a vásznon.
"A következő 8-10 évben ez az olcsóbb technika föllendítheti a mintegy 80 teremből álló hazai artmoziparkot is" - mondja Kozma Károly, a Nemzeti Kulturális Alap mozgókép-kollégiumának kurátora. Vezetésével az NKA pályázatot írt ki a digitalizálásra, és eddig 24, többségében vidéki vetítőteremnek közel 40 millió forintot ítéltek meg. Nyár végéig várhatóan 40 fölszerelt terem lesz országszerte.
A már működő digitális artmozik zömében most debütálnak a játékfilmek: a Filmklik.hu által rendezett francia online filmfesztivál programjából 9 produkciót tűznek műsorra. A Cinereal ígérete szerint augusztustól folyamatosan ellátják filmmel a hálózatot.
"Jóllehet e digitális technika képfelbontása nem éri el az amerikai szabványt - hívja föl a figyelmet Menyhárt Gábor, a Budapest Film üzletágvezetője, aki szerint az így fölszerelt vetítőhely még nem "digitális mozi". Ám nagyságrendekkel kevesebbe kerül a "szabványosnál", 30-40 millió forinttal szemben 2-3 millióból megoldható.