Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Cikkek cikkek
Az International Intellectual Property Alliance (IIPA) jelentést készített a szerzői jogok betartásáról és a kalózmásolatok elleni harcról, és eszerint Magyarország a tizenhat legveszélyesebb ország után, a másodvonalban következik. A legveszélyesebbnek Oroszországot és Kínát ítélték, ez utóbbinál évente majdnem hárommilliárd dollárt veszít el a világ filmgyártása.
Milliárdos károk a felsőoktatás miatt
A magyarországi helyzetről megkérdeztük Kálmán Andrást, az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA) igazgatóját, aki 2005. évi adatokra hivatkozva állítja: a veszteség értéke Magyarországon forgalmazói szinten 102 millió dollár, kiskereskedelmi szinten pedig 199 millió dollár volt, amiből a magyar filmek vesztesége kilencmillió dollár. Az igazgató elmondta, azóta nem készítettek további felmérést, de az adatok nagyságrendileg nem változtak, a legális tartalomipari veszteség 48,5 százaléka az interneten keletkezik.
Az ASVA igazgatója a magyarországi fájlcserélőket használók számát nyolcszázezerre becsüli, ezeknek jelentős része a felsőoktatás résztvevője, akik az összes veszteség negyvenegy százalékát generálják. Ezzel az adattal Magyarország a második helyen áll a világon, ennél többet csak az amerikai felsőoktatási hallgatók töltenek le (negyvennégy százalék). 2002-ben még tizenöt millióan, 2004-ben már csak 13,6 millióan mentek el moziba, ami 2006-ra 11,6 millióra csökkent. A visszaesést többek között az internetes letöltéssel és a kalózmásolatokkal magyarázzák.
Falra hányt borsó
A UIP-Dunafilm vezetőjének, Bálint Péternek nincsenek adatai a hazai károkról, de szerinte sokat elárul a helyzetről, hogy "Magyarországon legálisan ötmillió hanghordozót adnak el, beleértve a dvd-t is, ehhez képest harminc millió üres lemezt, ami valószínűleg nem mind a vállalati reprezentációhoz szükséges".
A filmgyártók és -forgalmazók leginkább a megelőzésre helyezik a hangsúlyt, mert a jelenlegi rendszerben nem tudnak semmit se tenni. "A szerzői jogokat törvények védik, amik Magyarországon megfelelőek, csak az a kérdés, mennyire tartják veszélyesnek a bírók a bűncselekményt" - mondta Bálint Péter. Az ASVA adatai szerint az aktív filmnézők évente fejenként tizenöt dollárt költenek mozira, de huszonhárom dollárt az illegális források beszerzésére.
"Egyetlen lehetőség van, a forgalmazóknak meg kell újulniuk, és meg kell egyezniük a fájlcserélőkkel. Addig az egész falra hányt borsó" - mondta befejezésül Kálmán András.