Egyszer már megállt a produkció, bár akkor még Denzel Washington mellett Benicio Del Toro lett volna a rendőr (Brad Pitt neve is felmerült), és Antoine Fugua rendezte volna. Aztán Terry George is megkapta a lehetőséget, ő Don Cheadle-val és Joaquin Phoenix-szel képzelte el a filmet, majd ennek is annyi lett. A finom drogbáró, Denzel Washington és a keményöklű rendőr, Russel Crowe néz szembe 1970-ben New Yorkban, és nekünk ennél több nem is kell (Mann: szemtől szemben, ugye), plána ha tudom, hogy 79 százalékot kapott a Rotten Tomatoestól. A három Oscarra jelölt Ridley Scott 100 millió dolláros büdzséből egy Oscar-esélyes filmet készített, ami már hozott 210 millió dollárt világszerte, pedig több rendezőnek is megadatott a lehetőség a könyv leforgatására. Frank Lucasra (Washington) nem figyelt fel senki, míg a belváros egyik fekete főgengszterének hallgatag sofőrje volt. Ám amikor főnöke váratlanul meghal, Frank kihasználja a hatalmi struktúrában keletkezett rést, és felépíti saját birodalmát, megteremti az Amerikai Álom saját személyére szabott verzióját. Richie Roberts (Crowe) a becsületes zsaru, akit a társai kinéznek maguk közül. Elég közel van az utcákhoz, hogy érezze a hatalmi viszonyok elmozdulását a kábítószeres alvilágban. Roberts meggyőződése, hogy valaki az ismert maffiacsaládok fölé került, és gyanítani kezdi, hogy egy fekete játékos bukkant fel a semmiből, és egyenesen a csúcsra tör.
"A szereplők mind sztereotipikusak, de a bárányok csodálatosak!" - írta egy kritikus A bárányok harapnak című vígjátékról, amiben egy genetikai kísérlet az Új-Zélandon élő ártatlan báránypopulációt vérengző fenevaddá változtatja. A Gyalog galopp gyilkos nyula után semmi sem meglepő, de a Vérbika megjelenése vicces. Csak Czeizel Endre tudna választ adni arra, hogy mi történik a helyi farmerrel és az állati jogok védelmében kémkedő aktivistával, miután megharapta őket egy mutáns embrió. A speciális trükköket ugyanaz a csapat csinálta, amelyik a Gyűrűk ura-trilógiában is dolgozott.
Francia-angol romantikus film is jön a héten a Sin City óta imádott Brittany Murphy főszereplésével és Orlando Bloom feltűnésével, mindez Alek Keshishian rendezőtől. Az életvidám amerikai lány, Jacks az angol Vogue magazinnál tölti gyakornoki idejét. Mániája, hogy összehozzon különböző embereket, de a kerítés közben neki persze nem marad semmi, ahogy az lenni szokott (Randiguru, S.O.S. szerelem). Most egészen merész vállalkozásba kezd bele: a meleg lakótársát és az általa csak melegnek vélt kollégáját szeretné egy párnak látni. Csakhogy utóbbi a lányokat szereti, sőt kifejezetten Jackset, és akkor el is érkeztünk a bonyodalomhoz.
A dán filmezés mindig színészközpontú, és most van lehetőségük a színészeknek megmutatni, mit tudnak. A 32 éves Charlotte-nak (Trine Dyrholm) mindene megvan, akár még boldog is lehetne, de nem az. Elköltözik barátjától, pont a transzszexuális Veronica (David Dencik) mellé, aki kutyájának és egy romantikus tévésorozatnak él. Eközben Charlotte egyéjszakás kalandokba keveredik, amíg egy szeretője meg nem veri, ami összehozza a két szomszédot. És jön a szerelem.
A nagy kiárusítás politikai dokumentumfilm, amit az első filmes Florian Opitz jegyez. Az elsősorban gazdaságpolitikusokat megszólító történetben a világ legkülönbözőbb részein játszódó epizódok nagyon konkrét emberi sorsokban jelenítik meg a privatizáció elvont fogalmát. Ez sokunkra rá is fér, főleg, ha tragikus, tragikomikus jeleneteket látunk olyan emberek életéből, akik minden nap szembesülnek a Washingtonban és Genfben működő személytelen nemzetközi pénzintézetekkel, köztük a Nemzetközi Monetáris Alappal (IMF), a Világbankkal és a Világkereskedelmi Szervezettel (WTO).
Egy 2005-ös, az Európai Filmakadémia díjára jelölt dokumentumfilm érkezett meg hozzánk végre, aminek témája az európai élelmiszeripar működése. Vagyis: hogyan készül a párizsi. A kommentár nélküli filmben állat, növény és ember együtt szolgálja ki a gépeket. Valóság és utópia csúszik össze a levesporban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
