Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Filmvilág cikkek
Rángassuk elő a szemétből a kincset!
A kezdetektől (a Oui-Oui házi jellegű, egyszerű képsorokra és animációkra épülő klipjei) az első nagy költségvetésű, MTV-minőségű klipig (Lenny Kravitz Believe című "kozmológiai balladájára" súlytalanság állapotában lebegő, a 2001.-Űrodüsszeiát idéző képsorok) tartott az az időszak, amit Gondry tanulóéveiként jelentik: a technikai felkészültség tökéletesítésének, a megvalósult ötlet rendezői feladatkörbe rázódásának évei. Ettől kezdve (1993-tól) egy érett és kevés kivételtől eltekintve remekművet alkotó rendező munkásságát követhette figyelemmel az, aki a zenetévékből rázúduló töméntelen vizuális szemét közül képes előkapirgálni a kincset.
A látványos-vizuális trükkös klipek kedvelői értékelni fogják a vágás nélkül felvett klipeket, például a Massive Attack borongós hangulatú Protectionjében, ahol a kamera lassan végigpásztáz egy emeletes házon és annak lakóin, úgy, hogy az egész díszletet vízszintesen elnyújtva a földön építették fel, a vidám hangulatú Lucas Lucas With A Lid Offjában, ahol számozott beállítások között rohangálnak a szereplők. Aztán ott vannak a zoom-morphingosok, a hirtelen ráközelítés után gyors vágással egyik jelenetből a másikba vivő klipek: IAM: Je danse la mia, Rolling Stones: Like A Rolling Stone, Björk: Jóga. Aztán a zenét vizualizált kottaként kezelő darabok:a Daft Punk Around The Worldben kis táncos-csoportok személyesítik meg az egyes hangsávokat, a Chemical Brothers Star Guitarban egy vonatablakból a látkép egyes részletei szinkronban tűnnek fel a hozzájuk rendelt hangokkal. Végül a ki- és rávetítéseket alkalmazó klipeket említeném, ami az egyik kedvenc effektje, és ami a The White Stripes Dead Leaves and the Dirty Groundjában kap főszerepet.
Dráma és horror
A sztoris-mondanivalós klipek kedvelői választhatnak akciófilm (Björk: Army Of Me), akció-vígjáték (a Queen-klasszikus Another One Bites The Dust feldolgozása a rapper Wyclef Jeantól, benne egy fergeteges kémfilm-paródiás hajsza Freddie Mercury viaszszobra után), sci-fi (Terence Trent D'Arby soulénekes She Kissed Me című klipjében a fényképek nem csak megelevenednek, de össze is játszanak egymással), horror (a Foo Fighters punkrock-zenekar Everlongjában az énekesnek álmában kell megmentenie a feleségének öltöztetett dobost, akit a többi tag meg akar ölni), dráma (Sinead O'Connor báb-mása a gyermekkori megaláztatásait ecsetelő Fire On Babylonban a házat mozgató gépszörnye ellen küzd, a Rolling Stones vietnámi haditudósítást stilizáló klipjében pedig két otthonról a családi pokol elől elszökött fiútestvér a megelevenedő kréta-tankkal), vagy folytatásos történet között (Björk Human Behaviour-Isobel-Bachelorette trilógiája). Az "ötletes" klipek kedvelői vevők lesznek a Cibo Matto Sugar Waterjére, amiben a két tag ugyanazt csinálja egy nap, csak az "ellenkező irányból" indulnak neki, Beck Deadweightjére, ami fordított valóságra épül (a főhős a tengerparton dolgozik, az irodában nyaral stb.), a Chemical Brothers Let Forever Be-jére, amiben a hetvenes évek olcsó látványtrükkjei (például a kaleidoszkóp), elevenednek meg, Kylie Minogue Come Into My Worldjére, amelyben a zsebibaba-énekesnő megnégyszereződik, a fonálból font Steriögram klipre (Walkie Talkie Man) és Gondry valószínűleg legnagyobb telitalálatára, amivel beírta magát a kliptörténetbe: a The White Stripes Fell In Love With A Girls című kétperces csörtetésére azt találta ki, hogy az egész klipet, benne a zenekar két tagjával fekete-fehér-piros legókockákból építi fel és forgatja le (ehhez szüksége volt a DV-re vett nyersanyagot pixelekké alakító programra, amely vázra rá lehetett húzni a legó-ruhát).
Gondry klipjei kivétel nélkül az emberi természetet vizsgálja. Klip-ötleteinek kétharmada gyermekkori álmaiból született. A megvalósítást ugyanakkor egy precíz, perfekcionista és minden egyes mozzanatot tökéletesen megtervező, a geometriai szervezőelvet követő gép végzi. Kicsoda Michel Gondry? Hogy jutnak mindezek az eszébe? Hogyan csinálja? Ezek azok a kérdések, amelyek kiderítése megérne egy menetet Gondry fejében. Talán ez lesz Charlie Kaufman következő filmtémája.
Forrai Krisztián