"Szerencsére a Magyar Mozgókép Közalapítvány által támogatott filmeknek kötelező leadniuk anyagot, de nem mindenki készít minőségi fotókat, vagy nincs is fotós a forgatáson, helyette annak, aki éppen ráér, például a másodasszisztensnek a kezébe nyomnak egy gépet. Így sokszor sajnos nincs mit archiválnunk"- mondta. És valóban az adatbázist nézetegve elvétve találhatunk csak új filmcímeket.
"Most már azt mondják: elég a videó, vagy a kamera és az arról levett kép - vélekedik erről B. Müller. - Holott a forgatás, a rendezői, színészi, operatőri munka és beállítások rögzítésénél most is fontos lenne a művészi színvonal. Ebből készültek régen a filmreklámok, és a dokumentumokat őrző albumok. A standfotós ott lábatlankodik a forgatáson, észrevétlenül, mégis megörökíti a leglátványosabb pillanatokat."
A dicső múltból élnek
A fotóművész, aki maga is standfotósként kezdte 1969-ben, Révész György Utazás a koponyám körül című filmjénél, az alapítvány ezévi terveiről elmondta, hogy a gyűjteményből a 36. Magyar Filmszemlére Illyés György operatőr kilencvenedik születésnapjára rendeznek kiállítást a Millenárisban.
2005-ben Úri muri munkacímmel kiadványt is készítenek, az archív képeken mindenki - vagy ahogy a gyűjtemény vezetője mondta - "dzsentriktől a koldusokig mindenki" eszik, iszik, vagy éppen jól mulat.
1990-ben a filmfelvételek során készített standfotók megőrzésére létrehozott gyűjtemény albumba rendezett negatívainak teljes anyaga (250 000 kép) a XIV. kerületi Róna u. 174.-ben személyesen is megtekinthető.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
