Hivatalosan is megnyitották a 36. Magyar Filmszemlét

A Magyar Mozgókép Mestere címet tanúsító oklevelet Hiller István kulturális miniszter és Grunwalsky Ferenc, a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának elnöke nyújtotta át Gaál István rendezőnek és Sára Sándor operatőrnek, rendezőnek.

Sára Sándor az oklevél átvételekor annyit mondott, hogy "harmadik társuk", Huszárik Zoltán már nem lehet itt mellettük. "Emlékezünk rá, mert nyilván jobban mint mi, megérdemelné a magyar mozgókép művésze címet" - tette hozzá.

Az életműdíjat Bokor Péter rendezőnek, Onódi György és Matejka Mária gyártásvezetőnek, valamint Zenthe Ferenc színművésznek ítélték. Az elismerést Sipos Áron producer, a szemletanács elnöke és Koltai Lajos operatőr, rendező nyújtotta át. A nemrégiben a nemzet színészévé választott Zenthe Ferenc színházi elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen az ünnepségen, nevében felesége vette át a díjat.

Sipos Áron a megnyitón Magyarország uniós csatlakozása kapcsán arról szólt: régi és új tagok együtt fogjuk építeni és működtetni a modern Európát, a mesterségek és a művészetek Európáját.

"Az én olvasatomban a magyar filmszakma 36. szemléje azt az üzenetet küldi Európának, hogy kiválóan képzett szakemberek és szárnyaló fantáziájú alkotók a legjobb tudásukkal vesznek részt a földrész nagy álmának megvalósításában; az európai film megteremtésében, amely az egymás iránti nyitottság és tolerancia eszméjét hirdeti és amely ugyanakkor tartalmas szórakozást nyújt az unió népeinek" - mondta.

Grunwalsky Ferenc kiemelte, hogy a mozgóképtörvény nyomán stabilabbá, tervezhetőbbé vált a magyar filmgyártás anyagi háttere, kiszámíthatóbb lett a finanszírozás. Átalakult a pályáztatási rendszer. Több film készült el, szélesebb és gazdagabb a választék és duplájára emelkedett a filmek nézőinek száma.

Rámutatott arra, hogy most következik a második szakasz: tovább kell fejleszteni a finanszírozási és pályáztatási rendszert, bekapcsolódni a banki és az EU-pénzforgalomba, korrigálni, és "újragondolni mindent, ami a szakmán belül vitát, nehézséget, feszültségeket, netán gyűlöletet okoz".

Grunwalsky Ferenc filmforgatáshoz hasonlította életüket, az egész szakma együttes működését: az ember előző éjjel átgondolja másnapi feladatait, aztán kiérkezik a helyszínre, ahol kiderül, hogy kezdhet mindent újragondolni. Aztán egyszer csak felhangzik a varázsszó: Csendet kérek! Felvétel van! És akkor minden elcsendesül, hirtelen összeáll, és működik.

"Ez az a pillanat, amit a szakma ismer, ez a vérében van. Ezért képes helytállni, összefogni, egymáshoz alkalmazkodni. Ez az ereje" - mondta.

A megnyitón néma felállással tisztelegtek a tavalyi seregszemle óta elhunyt művésztársak, köztük Böszörményi Géza rendező, Bessenyei Ferenc színművész és Makay Árpád operatőr emléke előtt.

Az ünnepség után bemutatták Pejó Róbert Dallas Pashamende című alkotását, amely a játékfilmes versenyben indul.

A filmszemle versenyprogramjában 21 nagyjátékfilm, 42 dokumentumfilm, valamint 36 kísérleti és kisjátékfilm szerepel. További három nagyjátékfilmet információs vetítésen mutatnak be: a rendezőként elsőfilmes Koltai Lajos Sorstalanság című, az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre regényéből készült alkotását, Szabó László Az ember, aki nappal aludt című munkáját, továbbá Szabó István Csodálatos Júlia című vígjátékát, amelynek címszerepéért Annette Beninget Golden Globe-díjjal tüntették ki, és Oscar-díjra jelölték.

A nagyjátékfilmes zsűri elnöke Gazdag Gyula, a dokumentumfilmes testületet Sára Sándor, míg a kísérleti és kisjátékfilmes zsűrit Ferenczi Gábor rendező vezeti. A három zsűri nyilvános vitán értékeli az alkotásokat. Az előző évekhez hasonlóan diákzsűri is dolgozik a szemle idején.