Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Cikkek cikkek
Az utóbbi hetekben többször beszéltünk telefonon, és mindig megjegyezte, hogy a Dolina ügyeinek tisztázása miatt kell utaznia sokat. Mik voltak a tisztázatlan kérdések?
A Róma-Bukarest-Budapest-háromszögben rohangáltam. A GAM Film csődje miatt az olasz filmjogok a csődeljárás részei lettek, így a csődbiztostól kellett megszerezni a film jogait, rendezni kellett az olasz színészek ügyét. Mindez sikerült, de nagyon nehéz volt. Jelenleg az így kétoldalúvá vált (magyar-román) új koprodukciós szerződésen, illetve az ennek megfelelő új Eurimages-szerződésen dolgozunk.
Az első költségvetés-tervezete a Dolinának 480 millió forint volt, majd 600 millió lett, most 800 millió és 1 milliárd között van. Minek tudható be ez az óriási változás? Hogyan csúszott el a produkció?
Az előkészítési munka befejezésekor, 2004 augusztusában alakult ki a 850,7 millió forintos gyártási költség. De mivel a román partnerünk egyszerre volt szervizszolgáltató, koprodukciós partner és világforgalmazó, a végleges összeg a velük jelenleg is folytatott tárgyalások függvényében jelentősen változhat. Vannak bizonyos vitatott teljesítések, közben felmerült igények stb. Ha a fennmaradt kérdéseket sikerül tisztázni, akkor következik a produkció gazdasági kiértékelése és pénzügyi lezárása.
Mennyi lett a végleges költségvetése a filmnek? Én 4 millió euróról tudok. A költségvetés milyen állami és EU támogatásokból épült fel?
Lásd az előbbieket. Ami a támogatásokat illeti: MMK 400 millió (szelektív, koprodukciós és kiemelt film pályázatokból), NKA 31 millió, MTFA 7, 8 millió, Duna Tv 50 millió, Eurimages 107,5 millió, Mediapro Pictures 100 millió, Erste 80 millió forint. Ezek mind teljesített vállalások. A problémát a GAM Film csődje jelenti, mert az általuk vállalt 100 millió forintot nem tudták teljesíteni.
Nem gondolja, hogy a Dolina mellett elment az idő? Tíz éve, amikor elkezdte a projektet, még fontos művészfilmként kezelték volna, de a mostani a filmszemlén egyáltalán nem fogadták jól, bár igaz, hogy Karlovy Varyban szerették. Csalódásként élte meg a Dolina ilyen fogadtatását?
Számomra a film elsősorban a kép, a látvány művészete, ezért nagyon fontosnak tartom a film látványvilágáért kapott Szemle-díjat. Sosem érdekelt egyébként a trendi, a gyors, rövid életű siker. Nekem nagyon fontos a Dolina, hogy miért, erről már többször nyilatkoztam. Karlovy Varyban valóban nagyon jól fogadták a filmet, remek kritika jelent meg a Varietyben, aminek következményeként eddig három amerikai világforgalmazó jelentkezett be. Sok helyre hívtak meg minket - ezen a héten láthatják a filmet Londonban, aztán a Varsói Filmfesztiválon, majd Madridban, Rómában, több helyen az USA-ban, Indiában, Törökországban -, már eddig a tizedik fesztiválunkon vagyunk túl, és csak három hónapja ismeri a világ a filmet. Amerikában jelenleg egy utazó retrospektív sorozatot szerveznek a filmjeimből. Az eddigi hazai közönségtalálkozókon is szép élményeim voltak. Az olvasók és az ön szíves figyelmébe ajánlom a website-unkat. A filmszemlés fogadtatásra szerintem nagymértékben rányomta a bélyegét a film magas költségvetése, miként erre az interjúra is.
Különböző források szerint 150-200 millió forinttal tartozik a produkcióban dolgozóknak. Az összeget meg tudja erősíteni?
Jelenleg mintegy 14 millió forintnyi kifizetetlen számlánk van. A film pénzügyi lezárásakor, tehát a jelenlegi külföldi tárgyalások befejezésekor minden tartozásunkat rendezünk. Kíváncsi lennék, hogy az ön által említett horribilis összeget honnan veszi.
Az MMKA szerint nem jó, hogy önmaga producere, többek között ezért is csúszhatott el szerintük a produkció költségvetése. Mennyire volt ez a kettős szerep problémás az ön számára?
Én az MMKA-nak ezt a véleményét még nem hallottam. Folyamatosan és pontosan tájékoztattuk őket a produkció problémáiról, korrekt és szigorú velük a munkakapcsolatom. Egyébként Magyarországon sem egyedülálló jelenség a rendező-producer funkciók egyesítése, külföldön pedig szinte minden művészfilmet a rendező cége produkál, vagy társprodukál. Ez azért van, mert ezeken a filmeken nem lehet keresni, csak a rendezőnek éri meg az a rengeteg munka, amivel összehozza a filmjét. Senki nem vállalt volna olyan kockázatokat pusztán üzleti szempontból, mint én, művészi megfontolásból. A producerség nálam a Kísértésekkel kezdődött - ott társproducer voltam -, amit rendben megcsináltunk. A Dolina kétségtelenül nagyobb falat volt, de egyszerűen nem találtam olyan megbízható és hozzáértő embert, aki három nyelven tudott volna tárgyalni, levelezni, és a saját személyes vagyonára vett volna föl bankkölcsönöket, hogy befejezze a filmet. A direkt kommunikáció és felelősségvállalás nagyon fontos az ilyen típusú munkában. Ezenkívül a Kísértések nemzetközi sikere után mindenhol fogadtak, felvették a telefont, és komolyan vettek. A forgatáson átadom az executive produceremnek a kormányrudat, aki ilyenkor tökéletesen tehermentesít.
Információim szerint az olasz és a román koprodukciós partner is kiszállt a Dolinából. Pontosan miért szálltak ki? Mennyi pénztől esett el így a film? Mivel indokolták kilépésüket?
Most már tényleg kíváncsi lennék, honnan szerzi be az információit. Mint említettem, az olasz partner csődbe ment, ami nagyon nagy bajt okozott a produkciónak. A románok teljesítették a vállalásukat, sőt, éppen most tárgyalunk a részesedésük megemeléséről, de ennek részletei egyenlőre üzleti titkot képeznek.
A Dolina tévéfilmváltozatának elkészítésére 47 millió forintot kapott. Mi a legnagyobb különbség a mozi és a tévéváltozat között? Miért van szükség ennyi pénzre? Mi a koncepciója?
Ötször ötven perces tv-sorozatot készítünk, amiben a teljes leforgatott anyagot fel szeretnénk használni. Ennek körülbelül a kétharmada került be a játékfilmbe. Ezt mindig így terveztük, ezért volt érdekes a Duna Tv-nek ilyen magas összeggel részt vennie a produkcióban. Dramaturgiailag teljesen más lesz, mint a játékfilm. A regény körkörös időszerkezetéhez tér vissza, minden részben egy-egy főszereplő történetét mesélve el. Ez nagyon nagy munka, a teljes anyagot újra kell vágni, szinkronizálni, hangosítani, trükközni. Gyakorlatilag újra kell kezdeni az utómunkát.
A túlköltekezéshez leginkább az járult hozzá, hogy Erdélyben forgattak elég rossz körülmények között, pedig a díszletvárost itthon is fel lehetett volna építeni.
Túlköltésről egyáltalán nincsen szó, a gyártási költségek bármilyen lehetséges módosulásáról előre tájékoztattuk partnereinket és legfőbb támogatóinkat. Ami az erdélyi forgatást illeti, igaza van, ha tud mondani egy 1700 méter magasan lévő kaolinmezőt Magyarországon. A kaolin a várost elborító szemét miatt volt fontos, amit a filmben mint ipari hulladékot mutattunk be. Ebben süllyed el lassan Bogdanski Dolina, ahogy Magyarország és Csehország is a német szemétben. Az, hogy a város megmászhatatlan hegyekkel van körülzárva, alapvető motívuma a filmnek, e nélkül nem lehetett volna befejezni a történetet. És akkor még nem is beszéltem a medrét megváltoztató Medvegyica folyóról, a regény egy központi metaforájáról, amit szintén ezen a helyszínen találtunk meg. Ami a gazdaságossági szempontot illeti, kértünk magyar vállalatoktól is árajánlatot a díszletépítésre, pontosan a duplája volt, mint amennyiért a románok végül megépítették.
A folyamatosan túlórázó stábtagok túlóradíja sem lett megadva.
Túlóra az, amit a rendező, a gyártásvezető és a producer írásban elfogad a forgatás napján. Minden ilyen ki lett fizetve. A kérdés úgy lenne korrekt, ha megnevezné, kinek tartozunk az elismert túlórájával.
A túlköltekezéshez vezető másik ok, hogy három magyar filmhez elegendő nyersanyagot használtak el, vagyis óriási pazarlással dolgoztak.
A nemzetközi gyakorlat szerint az általunk felhasznált nyersanyag a kétharmada az elfogadottnak, és mint tudja, ez egy nemzetközi koprodukció volt.
A filmszemlén tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, nem támogatja az állam, nem érdemes Magyarországon filmet forgatni. Az MMKA-s támogatásokból mégis az látszik, hogy ön egy támogatott rendező. Miért elégedetlen?
Sose mondtam ilyet, sajtótájékoztatót életemben nem tartottam, szerintem összekever valakivel. Sok sajtókonferencián vettem részt külföldön, ahol ilyen kérdések sosem kerültek szóba. Ellenkezőleg, közreműködtem a filmtörvény, a jelenlegi állami filmtámogatási rendszer, az MMKA működésének kidolgozásában. Egyébként az MMKA kiválóan végezte a munkáját ebben a filmben is, és az állami támogatás mértéke nem érte el az 50 százalékot, a filmtörvényben előirt maximum 60 százalékot betartva. A Dolinára kapott minden támogatás nyílt pályázat útján lett megítélve itthon és külföldön egyaránt. Minden fillérrel elszámoltunk a támogatóinknak.
Utólag hogyan látja, hol lehetett volna faragni a költségekből? Hogyan lehetett volna szorosabban fogni a produkciót?
Sehogy. Csoda, hogy ennyi pénzből egy 5 éven keresztül tartó ekkora produkciót létrehoztunk. Még a legkritikusabb hangok is elismerték, hogy mekkora munka van ebben a filmben, hogy minden kockáján látszik a befektetett a pénz.
Az ön produceri felügyeletével készülő Verebes Zoltán-film egyszer 70 milliós támogatást kapott az MMKA-tól, majd Hiller István még 20 milliót adott a produkciónak saját keretéből. Ez utóbbi összeget külön kellett kérni? Vagy miért kapta meg a film?
Az NKA-hoz pályáztunk a miniszteri keretre és nyertünk. Ahogy eddig minden pályázaton nyert az "1" című film, még Lengyelországban is. Pedig nem hinném, hogy a lengyel államnak, a lengyel kollégáknak kitüntetett érdekük lenne egy debütáló magyar filmet támogatni. Azt nem tudja elképzelni, hogy jó a forgatókönyv, tehetséges a rendező? Azért Verebes Zoli mégiscsak a Mike Leigh által elnökölt London Film Schoolban végzett, és számos hazai és nemzetközi díj van mögötte, amiket méltán kiérdemelt a kisfilmjei által.
A Verebes-filmben is voltak kifizetési csúszások. A stábtagok felé nincs már a produkciónak fizetési kötelezettsége? Ha van, akkor miért? Illetve milyen határidőt kaptak a tartozások kiegyenlítésére?
Mint nyilván tudja, elszámoláshoz kötött banki utófinanszírozással dolgozik az MMKA, ezért a kifizetések mindig később kezdődnek, de utolértük magunkat, bár még várunk a Filmiroda 20 százalékos befektetői igazolására, és a lengyel pénzre. Egyébként a film 100 százalékosan finanszírozva van, a forgatás terv szerint fejeződött be.