További Cikkek cikkek
Kitti: Unatkoztam. Velünk soha nem történik semmi.
András: És az esküvő?!
Kitti: Olyanra gondolok, amibe beleborzong az ember. Valami földöntúli.
András. És ez a földöntúli hányszor nyúlt a bugyidba?
Saját élményanyagból írtad a szexközpontú párbeszédeket?, tesszük fel a bevezető kérdést az Odeon kávézójában. "Saját kételyeimet is belefogalmaztam, de ahhoz, hogy átélhető is legyen, nyilván el kellett túloznom". Mi most láttuk a filmet, amit magában vetítenek, és/vagy a következő filmmel is megnézhető bónuszként. A főszereplő fiú (Mészáros Béla) érzelempárti, a lány (Tompos Kátya) pedig inkább elnyomja az érzéseit, és a rációt helyezi előtérbe, vagyis pont fordítva jelennek meg a megszokott férfi-női szerepek. "Talán nem véletlenül lett a fiú az áldozat. Magamon is jobban tudok nevetni, ha egy furcsán csetlő-botló figuraként látom magam" - magyarázza a történetről. Persze a viszonyukra inkább a libikóka jellemző, így a lány is sokszor kerül alulra.
Orosz Dénes a forgatókönyvírás oldaláról érkezett a rendezés felé, és ez megkönnyíti a munkáját: "A történet felől jövök és ez nagy biztonságot ad. Ezzel a filmmel pedig megmutattam, milyen irányt szeretnék képviselni a közeljövőben, akár rendezésről, akár írásról van szó." A Melletted nyitott utat az első nagyjátékfilmje felé is, amit Herendi Gábor rendező karolt fel producerként. A tervek szerint egy év múlva forgatják a Poligamyt, ami stílusában hasonlít a Mellettedre, a "nagyjátékfilm előtanulmányára". "Párkapcsolati vígjáték lesz az is, csak a sztori ott erősebb".
Mikor a rendező magyaráz
És hogy akkor mi ihlette?. "Emlékszem, tíz évesen láttam az Annie Hallt először, és iszonyatosan jót röhögtem rajta. Akkor nyilván a vaskosabb humorát élveztem." A Melletted nem kötődik erősen - egy-egy helyszín, például a Duna-part kivételével - Budapesthez, ahogy Woody Allen kötődik Manhattanhez. Izgatja Oroszt a város, mint kulissza, bár szerinte a városi látkép ritkán szolgálja itthon a történetet, pedig ez is érdekes feladat.
Közönségfilmet akar a későbbiekben is készíteni, egyébként a Kútfejek forgatókönyvírásával kezdte a filmezést. "Van bennem egy késztetés, hogy nagy közönséghez szeretnék szólni. Szeretem a zsánerfilmet, mert a néző azonnal látja, milyen koordináták mentén kövesse a történetet, és ha a felszíni izgalmas sztorin túl kapja a jelentést, akkor az is könnyebben 'átmegy'."