A Mundruczó-stáb is a telekommunikációs összeomlás áldozata volt Cannes-ban

Már elkezdődött a Mundruczó-film sajtóvetítése, és a délutáni nagyvetítésre a fesztiválpalota előtt keresnek többen jegyet Delta-táblával a kezükben. Ma már működnek a telefonok is kint, de vasárnap telekommunikációs összeomlás áldozata lett a magyar stáb, a magyar mobilszolgáltatók roamingrendszere ugyanis a Delta bemutatója előtt két nappal teljesen összeomlott. A Croisette-en nem lehetett elérni a magyar mobilokat, ami már az éppen érkező stáb mozgatásában is kisebb kavart okozott.

A Delta vetítésének közeledtével megelevenedett a magyar pavilon, hétfő este pedig a fesztiválpalota előtt feltűnt Mundruczó Kornél és a Delta stábjának több tagja is, pedig egyikük elmondása szerint fennakadásuk volt a repülőtéren. A magyar versenyfilm már jelen van néhány napja a fesztiválon, nem véletlen adott a költségekre az NKA 38 millió forintot. A filmvásár összefoglaló füzetének borítóján a Mundruczó-mozi plakátja szerepel, valamint hétfő reggel bekerült a sajtódobozokba a tartalmasra sikerült katalógus is. A vetítés napján a Le film francais cannes-i kiadásának címlapján, a Screen Internationalban a hátlapon jelent meg a Deltát és a magyar filmeket népszerűsítő reklám, ami tavaly a Tarr Béla versenyfilmjénél elmaradt.

A film cannes-i esélyeiről az első reakciókról nehéz beszélni, de abban mindenki egyetért, hogy a fesztivál közepére tett vetítés a nyilvánosság szempontjából az egyik legtökéletesebb időpont, mégha ez a véletlen illetve a nagyobb rendezőknek megfelelő időpont függvénye is. Mundruczó sajtótájékoztatójára egyébként rögtön Clint Eastwood és Joaquín Phoenix megszólalása után, Kusturica fellépése előtt kerül sor.

A Dardenne-ek nehézfilmmel versenyeztek

De a Dardenne testvéreknek sincs nehéz dolga, amellett, hogy nyertek már több Aranypálmát, a hétfői nap csak róluk szólt. Új drámájukban (Le silence de Lorna) az Európát leginkább érintő kérdéssel, a bevándorlással és az emberkereskedelemmel foglalkoznak a belga állampolgárságért kényszerházasságot kötő albán nő és az ilyen ügyeket intéző maffia világán keresztül.

Hogy miért mindig ugyanazt a kendőzetlen, eszköztelen realizmust használják? "Csak így tudunk a világhoz viszonyulni" - válaszolták a sajtótájékoztatón egymás szavába vágva. Az Index kérdésére Luc Dardenne elmondta, hogy azért választották a filmhez a nyugatra emigrált albánok sorsát, mert nagyobb kihívásnak tartják annak az ábrázolását, ha nyomorúságosabb vidékekről mennek "a napfényért". Az otthonától elszakadt, távolban élő emberi lény tapasztalata érdekelte őket, "bárhonnan jöhettek volna szereplők, a lényeg, hogy valamiképpen nem-európai országból" legyenek.

A bevándorló-probléma kényes politikai oldaláról is beszéltek a belga Dardenne testvérek: a jelenlegi szabályozáson változtatni kell, mert a masszív bevándorlás nem egy rövid ideig tartó hullám, mint az néhány évvel ezelőtt hitték. Szóltak még arról is, hogy elsősorban a család újraegyesítést kellene beemelni a bevándorlók befogadásának feltételrendszerébe. A filmben remekek voltak a színészek, de mellettük a pénz is nagy szerepet kapott: Jean-Pierre Dardenne szerint azért, mert ez a kiút a szereplők sorsában.