Elmaradt a filmdömping a szemlén

"Nem arról van szó, hogy nem fontos a szemle a magyar filmeseknek, egyszerűen csak a forgalmazási szempontok kerültek előtérbe" - válaszolt az Index kérdésére Tóth Erzsébet, az idei szemlés filmekhez három milliárd forinttal hozzájáruló Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) főtitkára, mikor arról faggattuk, hogy a 17 filmből miért csak 11 az, amit itt mutatnak be először a közönségnek. Az igazán várt filmek aránya még rosszabb. A helyszínen megkérdezettek a 17-ből csak hármat emeltek ki: Kamondi Zoltán egymilliárd forintból készült Dolina és Szász János 483 millióból készült Ópium című alkotását a középnemzedékből, a fiatalok közül pedig Bogdán Árpád Boldog új élet című filmjét, amit már meghívtak a berlini mustrára is.

Szex meg majom is volt a filmben

De még a körülmények is rontják a szemle felhozatalát: Mundruczó Kornél Deltája a főszereplő, Bertók Lajos halála miatt nem készült még el, Tarr Béla Londoni férfi című filmje finanszírozási hiányok miatt tolódott el ismét. Dettre Gábor produceri vita miatt volt kénytelen visszavonni a Hangyaégetés című filmjének nevezését (túl hosszúnak találta a filmet Kántor László), Török Ferenc Overnight című brókerfilmjét pedig csak a szemle külföldi kritikusainak mutatta meg csütörtök este hétkor a Mammut moziban (erre a bombariadó miatt nem jutottunk el).

"Egy hete kaptuk csak meg a negatívokat, az indiai cenzorok azért tartották vissza, mert állatokat, meg szerelmi jeleneteket nem lehet Indiában filmezni - magyarázta az Indexnek Török Ferenc, hogy miért nem vett részt filmje a 38 Magyar Filmszemle programjában. - Mi kint forgattunk, és nem kaptuk meg ezekre a belügyminiszteri engedélyt, csak utólag. Persze nem tudtuk, hogy ezek a szabályok ránk is vonatkoznak, így szex is meg majom is volt a filmben, holott egy indiai filmben még csókolózni sem volna szabad." A szemlén a külföldi kritikusok csak a film munkakópiáját láttak, de ez a bemutatkozás a cannes-i fesztivál előválogatóinak szemlés részvétele miatt volt különösen fontos a rendezőnek.

Régen egy ütemben készültek el

"Régen mindenki egy ütemben kapta meg az állami támogatást, most már magántőke és koprodukciós partner is jelentősen hozzájárul a filmek költségvetéséhez, így nem kell ehhez az ütemhez alkalmazkodniuk, ezért sem készülnek el a filmek egy hullámban" - tett még hozzá a főtitkár egy újabb indokot a szokatlanul kevés szemlés filmpremierre. "Pár éve egyébként még benne volt az alapítványi szerződésben az is, hogy a következő évi szemlén kell az állami támogatás fejében bemutatni a filmet, ma már reális okokból ez nincs konkrét szemléhez kötve" - árulta el kérdésünkre Durst György, producer.

"A magyar filmekből 2006-ban kiemelkedően sok készült" - vette vissza a szót a főtitkár. Kérdésünkre, hogy külföldi koprodukciós filmből és bérmunkából viszont miért készült kevesebb Magyarországon 2006-ban, mint 2005-ben, azt válaszolta: "A filmtörvény utáni kezdeti külföldi lelkesedés megtorpant, mert nem volt megfelelő infrastruktúra az iramhoz. Most elértünk egy újabb szakaszt, az MMK veszi át a filmvagyont." Vagyis fejlesztik a nyolcvanas években épült és már akkor sem korszerű Mafilm stúdiókat, ami az optimális jövőképben külföldi partnerek forgatási helyszínéül is szolgálhat. "A piacról visszaigazolt bevétel alapján intézzük majd ezeket a befektetéseket" - zárta le kérdéseink sorát Tóth Erzsébet.