Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Cikkek cikkek
Ulrich Gregor német filmtörténész a szemle játékfilmes zsűrielnöke - jelentette Janisch Attila, a szemletanács elnöke a sajtótájékoztatón, majd hozzátette, hogy a zsűrinek Ulrich Gregor mellett még két külföldi és két magyar tagja lesz: Ellis Driessen holland filmforgalmazási szakember, fesztiválszervező; Mike Goodridge, a Screen International szerkesztője, filmkritikus; Enyedi Ildikó filmrendező; Muhi András producer.
A dokumentumfilmes grémium Karátson Gábor író, festő elnökletével áll fel, a testület tagja Csillag Ádám filmrendező és Csukás Sándor operatőr. A kísérleti- és kisjátékfilmes zsűri elnöke Tímár Péter filmrendező, tagja Gelencsér Gábor filmesztéta és Hartai László filmrendező. A tudományos és ismeretterjesztő filmes bizottságot Réz András filmesztéta vezeti, aki Mosonyi Szabolcs filmrendezővel és Rák József rendezővel, operatőrrel együtt dolgozik.
Janisch Attila kiemelte, hogy változás történt az előzsűri rendszerében, és újdonság az is, hogy kettős fődíjat osztanak ki: az egyik elismerést az év legjobb szerzői filmje, a másikat az év legjobb műfaji alkotása kapja. "A harmadik újítás, amely egy főhajtás, gesztus, arról szól, hogy az új generáció nem ismeri a régi mestereket, akiknek a nyomdokain jár" - mondta, hozzátéve: a szemlén az idén Fábri Zoltán filmrendező munkássága előtt tisztelegnek.
A filmszemlére 315 alkotást neveztek be, a versenyprogramban 17 játékfilm, 39 dokumentumfilm, 30 kísérleti- és kisjátékfilm, valamint 9 tudományos-ismeretterjesztő alkotás szerepel. Szomjas György filmrendező, a Magyar Filmművészek Szövetségének főtitkára elmondta, hogy a szemle konstrukciója évek óta változatlan: a szövetség választmánya minden évben öttagú szemletanácsot kér fel az esemény irányítására és szervezésére.
Tóth Erzsébet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) főtitkára kifejtette: az idei filmszemle összköltségvetése 155 millió forint, ebből 120 millió forintot adott az MMK, 35 millió forintot pedig a támogatóktól, illetve további díjfelajánlóktól kaptak. (A tavalyi összeg 145 millió forint volt.)
A verseny- és az információs programban szereplő 34 játékfilm több mint 12 milliárd forintos összköltségvetéssel készült el. Tavaly 33 alkotást vetítettek, mintegy 7 milliárdos összköltségvetéssel, az volt az első igazán "nagy ugrás", hiszen 2005-ben még csak 24 játékfilmet mutattak be - tette hozzá. Tájékoztatása szerint az állami források az idei filmek támogatását tekintve nem érték el az 50 százalékot, az MMK 25,4 százalékkal vett részt a finanszírozásban.
Kozma Ilona, a szervezőbizottság elnöke elmondta: a versenyprogramba került játékfilmeket első alkalommal a Jövő Házában vetítik, majd két ismétlő vetítés következik a Palace Mammut Moziban. A többi játékfilmet egyszer mutatják be a Mammutban, esetleg igény szerint pótvetítéssel.
A dokumentumfilmek versenye a szemle első napján indul, két nap múlva következnek a játékfilmek. A versenyző kísérleti- és kisjátékfilmeket péntektől vasárnapig két alkalommal láthatja a közönség - tette hozzá. Az idei filmszemlére a hagyományokhoz híven meghívást kaptak külföldi fesztiválszervezők, filmkritikusok és tudósítók is - közölte Vezér Éva, a Magyar Filmunió igazgatója.
Az idén, Országos Diákzsűri néven 12 felsőoktatási intézmény film- és médiaszakos hallgatói értékelik az alkotásokat. Teszler Tamás elnök elmondta, hogy új díja is van a grémiumnak, amelyet a legígéretesebb fiatal tehetségnek ítélnek oda.
A 38. Magyar Filmszemle február 6-ig tart, helyszíne a Jövő Háza, a Palace Mammut valamint az Uránia Nemzeti Filmszínház. A megnyitó ünnepséget január 30-án, a Budapesti Kongresszusi Központban tartják. Az életműdíjak, a Magyar Mozgókép Mestere-címek és az Árvai Jolán-díj átadása után Sándor Pál Noé bárkája című alkotását vetítik.