'Miért kellett közönségfilmeket is néznünk?'

"A legfontosabb szempont, hogy legyen személyes hangvételű és új irányzatokat feszegessen. Tehát inkább a függetlenfilmeket szeretem, mint a közönségfilmeket" - fogalmazta meg irányelveit elsőként a zsűri elnöke, Eipides.

"Mi vagyunk az első nemzetközi zsűri a Magyar Filmszemlén, ami sok mindent megváltoztat a hagyományban" - jelölte meg Manuel Grosso Galván a legfőbb problémájukat, amihez hozzájárult, hogy öt nap alatt huszonnégy filmet kellet végignézniük, amelyeknek jó része tinivígjáték és romantikus komédia volt.

"Ez lehet, hogy szórakoztató a magyar közönség számára, de semmi újító és különös nincs bennük, ezért szerintünk külön szekcióba kellene indítani ezeket. Hiszen miért is kellene a zsűrinek közönségfilmeket nézni, mint Filmszemle-díjra esélyes alkotásokat? Amikor nem azok" - fejtegette a spanyol zsűritag. Mindhárman határozottan kijelentették, hogy ők mindenképp művészfilmnek adnak díjat egy átlagos zsánerfilm helyett.

"Sokkal nyugodtabb vagyok most, mint pár napja - tette hozzá a zsűrielnök. - Az utóbbi két napban nagyon jó filmeket láttam és a fiatal magyar rendezőiknek nagyon nagy jövőt jósolok. Négy-öt film is van, amit külföldi fesztiválokra fogok ajánlani és vinni is, mert nagyon jónak találom őket" - tette hozzá, de ennél többet egyelőre nem árult el.

'Csalódtam Szabóban'

Szabó István, Oscar-díjas rendező nemrég kiderült ügynökmúltjáról mindhárman hasonlóan nyilatkoztak. Dimitji Eipides nagyon csalódott, és szeretne inkább nem is tudni róla. "Egy művésznek az etika kell a legelső helyen álljon, hisz egyszerre a fiataloknak mutat példát. Utálom ha valaki a karrierje érdekében nem elfogadható dolgokat tesz."

A spanyol Galván azt mondta, ő hasonlóan gondolkodik erről, de vannak pontok, ahol megértőbben szemléli Szabó István ügynök-múltját: "Nálunk a diktatúrában a Franco idők alatt is volt hasonló szituáció és tudom, hogy ez egy játék, aminek a szabálya az, hogy a nehéz helyzetben sem szabad az irányítást kiengedni a kezedből". Galván úgy látja, hogy Szabó filmje, a Rokonok is beszél erről a problémáról: "ha benne vagy a rendszerben, akkor apró lépésekben megvesztegetnek. Most nagyon nehéz még felfogni is ezt, nemhogy megérteni, de azért bizonyos pillanatokban lehet megértéssel szemlélni. Itt van például Elia Kazan, aki szerintem nagyon nehéz helyzetben lehetett. Ha megnézed a filmjét ezzel a tudással, könnyebben megérted ezt a problémát."

"Zavar, ahogy ez a történet megosztja az embereket, de szerencsére nem éltem diktatúrában, így nincs ebben tapasztalatom. Először nagyon meg voltam döbbenve, és bár most már kicsit árnyaltabban látom ezeket a dolgokat, még mindig nem tudok róla nyilatkozni" -hárította el a kérdést az amerikai zsűritag Mike Goodridge, a Screen International amerikai szerkesztője és a Los Angeles-i Filmkritikusok Szövetségének tagja.

Magyar kedvencek

A zsűri elnöke a mostani magyar filmekről nem nyilatkozhatott, így azt mondta el, hogy a hatvanas-hetvenes évek klasszikusait szereti, mint Jancsó Szegénylegényekét.

Goodridge az újabb magyar filmekről beszélt, a Kontrollt szerette legjobban, de a Hukkléért is rajong, "nagyon egyedi a hangvétele, nem csoda, hogy a fesztiválok kedvence volt".

Galván a Tarr Béla filmeket szereti: "pár éve még nem ismertük Tarrt Spanyolországban, de ma már megőrülök értük". Említette a tavalyi szemlegyőztes Fekte kefét, mint újító filmet, és a mostaniak közül a Johanna tetszett neki. A Kontrollra annyit reagált, hogy valóban izgalmas film, hiszen közönségfilm de ugyanakkor nagyon jól megcsinált és egyedi hangvételű darab.

"Az teljesen mindegy számomra, hogy milyen nemzetiségű a rendező, magyar, irán, olasz vagy francia. A lényeg, hogy jó vagy rossz filmet látok. Én próbáltam elkerülni a nemzeti kérdéseket és csak a filmre figyeltem, hogy milyen érdekességeket, kreativitást, meglepetéseket látok benne és volt több darab is a szemlén, amiben láttam, és aminek nagyon örülök"- zárta le a beszélgetést a zsűrielnök.