Imádták Tarantinót Cannes-ban

Amerikában nem lett siker a Grindhouse néven közösen futó Rodriguez-Tarantino-film, de a 60. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon ebből jól fogadták Tarantino különállló filmjének, a Halálbiztosnak a húsz perccel hosszabb, vágatlan verzióját.

Quentin Tarantino a Halálbiztos vetítése után elsőként érkezett a sajtótájékoztatóra a stábból: mire a főszereplők közül Kurt Russell, Rosario Dawson, és a Grindhouse másik felének rendezője a cowboykalapos Robert Rodriguez helyet foglaltak, már túl voltunk az első tarantinós szóvicceken, és az újságírók és a sztárok később is csak asszisztálni tudtak az egyszemélyes showműsorhoz.

"Csupán meghívottként jelen lenni itt akár a legkisebb szekcióban is hatalmas megtiszteltetés. Nem beszélve az Arany Pálma megnyeréséről a Ponyvaregénnyel - kezdte szerényen Tarantino, aki három éve sokak szerint Cannes történetének legjobb zsűrielnöke volt. - Csak egy lista nagyobb értékű annál, ami az Arany Pálma-nyertesek nevét tartalmazza - folytatta -, az, amelyiken azok vannak, akik nem nyerték meg."

Később többen is arról faggatták a rendezőt, hogy miért kellett a duplafilmes Grindhouse-t Európában kettévágni, mire elmondta, hogy a Halálbiztos cannes-i vetítésének legnagyobb újdonsága az, hogy belekerült néhány olyan jelenet, ami a közös változatból kimaradt. Tarantino szerint nemcsak egyszerű vágási kérdésről van szó, hiszen "habár a perceket tekintve nincs nagy különbség a két verzió között (84 perc, illetve 110 perc), a hatás és az érzés, amit kiváltanak, teljesen más. Azzal, hogy Kurt Russell megkapja a sztriptíztáncot, ami jár neki, a karaktere sokkal gonoszabb arcot ölt" - magyarázta az európai változatról, ami Magyarországon is bemutatásra kerül május 30-tól.

"Nagyon meg kellett vágjam a dialógusokat, hiszen az én filmem volt a második, az emberek már másfél órája ülnek a moziban, nem engedhettem szabadjára magamat, bezzeg ebben az európai verzióban" - mondta, majd miután a nyolc megjelent színésznőt senki sem faggatta, feltett egyiküknek egy Polanski által kifogásolt kérdést. "Gyakran improvizáltál?", mire ő: "Nem írjuk át Quentin dialógusait!".

"Az a jó a grindhouse-ban (így hívják Amerikában azokat a külvárosi mozikat, ahol a hetvenes években B és C kategóriás akció- és horrorfilmeket vetítettek), hogy úgy tudok működni benne, mint egy karmester, ahol a közönség a zenekar: ha akarom, kiáltanak, ha akarom, felszisszennek, ha akarom eláll a lélegzetük - folytatta. - Egyébként ezt a filmet nem a grindhouse valódi közönségének szántam, mert azért itt van önreflexió, dekonstruálva, transzcendálva van a dolog. Ha nem azokon a filmeken nőttél fel, akkor az egész teljesen új lesz számodra" - magyarázta, majd mikor levegőt vett volna, Kurt Russel jutott szóhoz, hogy helyeseljen, és egyben sajnálkozását fejezze ki, hogy az európaiak nem ismerik ezt a "grindhouse-élményt".

Tarantino arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz a hatáshoz, amit filmrendezők tömegére gyakorol, ezt hadarta: "jól esik mikor azt mondják, hogy miattam kezdtek el filmezni, nem tudom ezt elégszer hallani. Mielőtt rendezni kezdtem, olyan 21-22 évesen azt mondtam magamnak: olyan filmeket akarok csinálni, amik a hozzám hasonló embereket rá tudják venni a filmezésre."

A rendezőt végül a színészválasztásról kérdezték, "Minden a figurák körül forog - ismerte el, de már letett arról, hogy konkrétan egy színésznek írja az adott szerepet. - Miután megvan a karakter, aztán keresem meg a megfelelő színészt, és mivel a dialógusaim általában nagyon speciálisak, nem is minden színész tudja megcsinálni. Sőt, lehet, hogy egyedül még jó lenne benne, de a többiekkel együtt nem működik, gondoljanak csak a Kutyaszorítóbanra" - mondta végül, mire Rosario Dawson megjegyezte, mindent megtett azért, hogy a Halálbiztos castingján együttműködőnek tűnjön: "Benne akartam lenni a Halálbiztosban, tudtam, hogy nyolc csajszerep van benne, és úgy voltam vele, hogy az egyiket meg kell kapnom."

És már írtunk tegnap a DiCaprio-filmről, de ez jól hangzik: "Az egyetlen zöld, amit Cannes-ban láthatsz, az a pénz" - mondta a Leonardo DiCaprio környezetvédelmi dokumentumfilmjének társproducere. A film társrendezője pedig megjegyezte, hogy a város a pazarlásáról is híres a fesztivál mellett: "a hatalmas vörös szőnyeg tiszta műanyag alul". Ezzel a mondással búcsúzunk a fesztivál hatodik napján.