Mit nem vállal el Ullmann Mónika?

2007.05.30. 12:10
Az elmúlt években Ullmann Mónikát már nemcsak a Filmmúzeumban vagy a Playboyban láthatjuk, hisz három közönségfilmben is szerepelt, és készül a következőkre. Minderről a József Attila Színház öltözőjében faggattuk a színésznőt.

Ullmann Mónika egy nagyobb szünet után három nagyközönségnek szánt filmben szerepelt: az S.O.S. Szerelem! és az Egy bolond százat csinál könnyen meghaladta a százezres nézőszámot, a Kútfejek épphogy. "Nem volt kötelező az iskolásoknak megnézni" - tér rá a színésznő az igazi sikerére, az S.O.S. Szerelemre, de mielőtt a jelenről faggatnánk, az ide vezető rögös útra tértünk.

A színésznő szerint eddig sokan azért nem tudták elfogadni őt, mert elfogultságot fetételeztek az olyan ajándéksiker mögött, mint amilyen a gyerekszínészeké. "Gyerekkoromban csak két tévécsatorna volt, és iszonyatosan népszerű volt az a kislány a tévében. Velem kapcsolatban épp ezért elég sok az előítélet. Kevés gyerekszínészből lesz később színész, aki mozifilmben és színházban is játszik, elvégzi a színművészetit" - mondta, felidézve az Égigérő fű-féle filmek, a Moncsicsi és az Írtam a bátyámnak egy dalt lehetséges negatív mellékhatásait.


Fotók: Huszti István

De mielőtt az újabb kérdést feltehetnénk, minket is megelőzve kezd el beszélni az S.O.S. Szerelem című fimbéli duettjéről, amit Csányi Sándorral ad elő, és amit kritikánkban mi is ostoroztunk: "Mindenki szidja ezt a dalt, hogy 'gigabájt' meg 'libamáj', de ezt a dalt mi választottuk, és szeretjük. Amúgy tény, ha lenne arra recept, hogyan kell jó filmet csinálni, akkor csak tökéletes filmeket készítenénk és semmiféle kockázatot nem vállalnánk."

"Jó érzés, hogy kezd fontos lenni, ki játssza a főszerepeket. Én is úgy megyek be egy amerikai filmre, hogy megnézem kik a színészek." Ráadásul most megint összesúgnak mögötte a buszokon, mint harminc éve, sőt a gyerekek körében is ismét ismert lett: "Az S.O.S. bemutatójáig, ha bementem az iskolába, az természetes volt. Azóta kisebbfajta népünnepély van. Pedig én ugyanúgy a gyerekért megyek, mint azelőtt." És hogy hogy hatott rá az újabb népszerűségi hullám? "Kiegyensúlyozottabb lettem, és magabiztosabb."

Nézettség ide, kiegyensúlyozottság oda, a jelenlegi filmszerepei nem túl összetettek: a Kútfejekben egy benzinkutast, az Egy bolondban egy halottat játszik, a Sas-filmben pedig naivaként kezdi. "Az S.O.S. szerelemben most először tudtam egy jellemfejlődést megmutatni. Nem vagyok olyan helyzetben, hogy válogassak a szerepek között. Nincsen Volverünk, nem készülnek ehhez hasonló filmek. Bár van olyan színészünk, aki írat magának forgatókönyvet, és áldoz rá" - mondta erről.


Parókás kaméleon

Mennyire kell semmitmondónak lennie egy filmszerepnek ahhoz, hogy ne vállalja el Ullmann Mónika?, szegeztük neki a kérdést, mivel az Egy bolond százat csinál című filmben a halottnak ugyebár egy sornyi szövege sincsen. De kitért a válasz elől: "Örültem, hogy kapok szerepet, nem igazán válogattam a forgatókönyvek között. Persze, amikor felhívott Gyöngyössy Bence, és elküldte a forgatókönyvet, igencsak meg voltam lepődve, szinte halálra váltam."

A nyáron két filmet forgat a színésznő, mindkettőt Sas Tamással: a Kilenc és fél nőben Fenyő Iván egyik nőjét alakíthatja, míg a rendező kisköltségvetésű pszichodrámájában szerepelhet Kovács Patrícia mellett. "Egyre jobban szeretik azt, hogy kaméleonkodom, például, ahogyan a parókákkal játszom, mint a Kútfejekben, a Hippolytban, az Egy bolondban százat csinálban"- árnyalta az egysíkú karakterekről alkotott képünket.

A színésznő 1998-2000 között a Barátok közt című sorozatban is parókában tűnt fel, vörösben. Ezt a szerepet ma nem vállalná el, mert ebben a munkában csak önmagával szemben volt elvárása: "Meg volt írva egy semmitmondó jelenet, amit vagy túl sírósan, vagy indokolatlanul vidáman játszottam, hogy próbálgassam magam". A sorozatnak egy haszna volt, mondja, megtanulta leküzdeni a kameralázát. Akkor jöhet az újabb sorozat?, kérdezzük. "Egy friss és új csapatban, ha jó a forgatókönyv, akkor igen."


Ullmann a Szabadság, szerelemben

Végezetül álljon itt egy történet a magyar színésznők ismertségéről és az újságírók felkészültségéről: "Az S.O.S. egyik sajtótájékoztatóján leült velem szembe az egyik bulvárlap újságírója, aki azt kérdezte, hogyan tudtam azonosulni a háborús közeggel, amikor még nem is éltem akkor. Ennek ellenére mégis elkezdtünk beszélgetni, csak, hogy megtudjam meddig tart, amíg észre veszi, hogy én nem Dobó Kata vagyok, és ez a film nem a Szabadság, Szerelem."