Kár, hogy kispórolták a torzszülötteket
További Kritika cikkek
Úgy ültem be a Rémségek cirkuszára, hogy nem olvastam Darren Shan regényeit, de a film után már nem is akarom. Hollywoodban még mindig nem fogták fel, hogy a Harry Potter talárjából előbújt, 12 részes fantasy-sorozatok nem jelentenek automatikusan mozis kasszasikert.
Pedig itt a sztori egész jól indul. Két kölyök (Chris Massoglia és Josh Hutcherson) betéved a Rémségek cirkuszába, ahol az egykori Utolsó szamuráj, Ken Watanabe vízfejű óriás, Salma Hayek meg szőrös nő. Fellép egy gitározó krokodilember, néhány törpe meg egy majomszerű vérfarkas is, aki mindig a tökét vakarja. Az ilyen bűvészes freakshow-kat mindig is imádtam, legyen az fekete-fehér horrorképregény (Dampyr), vagy a Carnivàle című tévésorozat. A cirkusz fő attrakciója már lehangoló: a kövérkés vámpír, Mr. Crpesley (John C. Reilly), a vérszívás helyett a pókidomítást választotta.
A címbéli Rémségek cirkusza a film felétől már nem is fontos. A játékidő többi részében a trendin emberséges, „vega tinivámpírrá” változott főszereplő (Massoglia) harcol a gonosz vértestvéreivel. Sajna az ehhez felhasznált speciális effektek, például amikor a vámpírok repülés helyett felgyorsulva száguldoznak, megragadtak a 94-es Maszk szintjén, a párbeszédek pedig unalmasak. A premier előtti vetítésen csak egy résznél röhögött a közönség, de ott nagyon: amikor a félmaki lány megkérdezi hősünket: „Nem szeretsz, csak mert farkam van?”
A film még Alkonyat-utánzatnak is vérszegény, szerencsére néhány szereplő megmenti a teljes csődtől. A fővámpír Willem Dafoe a teátrális mozdulataival még a megboldogult Raoul Juliánál is jobb családfő lehetett volna az Addams családban. De legalább ilyen jó a gonosz vérszívók vezére, a rocksztárba oltott csöves stílust képviselő Ray Stevenson (a Róma sorozat Pullója), aki két bunyó között a legváratlanabb pillanatban kezd el balettozni a színpadon. A CGI-hájjal felismerhetetlenségig elrondított, kopasz Michael Cerveris pedig minden Ed Wood rajongó kedvence lehet, mert tiszta Tor Johnson.
Salma Hayeknak elhisszük, hogy szakállasan is hódító, de a nagy szerelmét alakító John C. Reillyről már nehéz elhinni, hogy 200 évesen is csajozógép. Inkább egy Stephen King-regény gyilkos bohóca a nyugdíjaséveiben.
Tinivámpír témában nálam még mindig a 87-es Elveszett fiúk az etalon, a huszonéves Kiefer Sutherlanddel a főszerepben. Mert ott a 12 éven felüli nézőket is komolyan vette a rendező és az író. A Rémségek cirkusza csak a jól összeválogatott mellékszereplők miatt kap 5 pontot a 10-ből.
Rovataink a Facebookon