India mindenkit megőrjít

Remek hónapja van az ötvenen túliaknak, egy hónapon belül két, a korosztályuknak szóló filmmel is meglepték őket a forgalmazók. A Tétova félrelépők öregséggel szembe néző házaspárja után csütörtöktől mozikba került a Keleti nyugalom - Marigold hotel című film is, amiben egy csapat nagyon brit nyugdíjas Indiába költözik, hogy egy mesés palotában töltse utolsó éveit.

Hogy a palota mégsem olyan mesés, mint ahogy azt a katalógusban látták, még csak nem is a legnagyobb megpróbáltatás a számukra. A népsűrűség soha nem látott mértéke, a koldus gyerekek hadserege, a nehéz illatok, a különleges ízek, a színek vibrálása mindannyiukat kikészíti, csak más-más módon.

De India pont erre való, olyan kihívásokat rejt az európaiak számára, amiben kénytelenek átértékelni egész fogalomkészletüket, múltjukat, az emberekkel való viszonyukat, és "vagy felülnek erre a hullámra vagy alábuknak, és megfulladnak" - ahogy fogalmaz a társaság egyik motorja, Evelyn (Judi Dench).

A Keleti nyugalomban minderre találunk példát, ugyanis a Marigold Hotel minden lakója mással küzd, Evelyn hazugságban telt házasságával, Muriel (Maggie Shmith) az előítéleteivel és műtétre szoruló lábával, Graham (Tom Wilkinson) a sokáig titkolt másságával, Madge (Celia Imrie) és Norman (Ronald Pickup) azzal, hogy bár a testük már nem fiatal, de még vágyik a szerelemre, Douglas (Bill Nighy) és Jean (Penelope Wilton) pedig az élősködő és őket tönkre tevő gyerekükkel.

Képek a filmből(Fotó: Ishika Mohan)

Persze ahány baj, annyiféle kísérlet a megoldásra, de mindegyiküknek orvosság maga India és legfőképp a "best exotic hotel" fiatal igazgatója, Sonny (a Gettómilliomosban megismert Dev Patel), aki szerint "minden jó, ha a vége jó, és ha éppen nem jó, akkor még nincs vége".

A Keleti nyugalom gyönyörű arányérzékkel semmilyen megoldást nem akar ránk erőltetni, legfeljebb ezt az optimista hozzáállást, és azt, hogy bizony nem az az öregség egyedüli megélésének módja, hogy bezárkózva, magányosan szenvedjük el utolsó éveinket.

John Madden persze az ilyen receptek mesterszakácsaként (Szerelmes Shakespeare) azt is tudja, hogyan kell megszerezni a legjobb színészeket céljai eléréséhez. A Keleti nyugalom ugyanis csak első ránézésre egzotikus környezetben játszódó vígjáték, valójában azonban az öregségükkel - és némelyiküknek a mellőzöttséggel is - kibékült színészóriások jutalomjátéka, 10/10.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!