Megabálják Hugót, a kis vízilovat

Mekk Elek, az ezermester - 10/10
Szily László

Szívesen rántanánk le a porba egy gyerekkori bálványt, főleg ha egy kérődző páros ujjú patásról van szó. A párosujjú patások ugyanis nagyon viccesen néznek ki, amikor elesnek, aztán rángatózva meg rugdosva föl akarnak állni. Próbáljanak például hirtelen megijeszteni egy muflont! De ezt a filmet nem tudjuk lerántani, mert a Mekk Elek így felnőtt fejjel is vicces, sőt csillagos ötös. Szellemes bábok, poénos poénok, tökéletes szövegek Romhányi Józseftől, verhetetlen szinkronhangok, és álomzene Ránki Györgytől. A dvd igazán megéri az árát, ugyanis a szűkkeblű kordivattal szembe menve 13 darab nyolcperces epizódot égettek rá.

Mekk Elek, az ezermester - 3/10
Gőzsy Zoltán

Talán az a baj, hogy építkeztünk, és volt néhány Mekk Elek-szerű mesterember a háznál, mindenesetre nagyon nem tetszett a srácoknak, inkább kiakadtak. "Apu, most megfagynak a macik?" kérdezte a négy éves Domonkos, és hát jó kérdés, ha az ellenszenves béna, buta, kapzsi "ezermester" a szimpatikus macistatisztáknak okoz gondot, azaz tél közepén cserépkályha alapanyagnak leszedi a házukról a cserepet. Hiába, Mekk Elek csak egy túlzón béna alak, a példázat haszna pedig annyi, hogy a gyerekek látják, hogy hülyeséget csinál. És már az elején látták: "Apu, nem rakta kötésbe a téglákat". Az első rész után abba akarták hagyni a dvd-zést, de végignézettem velük a korongot. Pedig az én ellenszenvem korábban kezdődött, a borítón: "Gyere, s lesd meg DeVeDe lemezem! Mekk, mekk, mekk!"

Asterix, a gall - 10/10
Sz.L

Ha jól emlékszem, egy Match-szupermarketben lőttem azt a 990 forintos dvd-t, ami az egész mezőny legnagyobb kedvence lett a gyerekeknél. Nemrég láttuk a legújabb, vikinges epizódot, na annál ez úgy 6-8-szor jobb. Az animáció, a figurák kidolgozása képregényszerűbb, aranyosabb és csiszolatlanabb, ami mondjuk nem véletlen, hiszen ezt még a René Goscinny-Albert Uderzo páros rendezte a nyolcvanas évek közepén. A film teljesen kisgyerekbarát, amennyiben nem ijesztgetős, a sztori már egy háromévesnek is nagyjából követhető, és alig hosszabb egy óránál. A fenti okok miatt a fiatal értelmiségi szülők is élvezni fogják.

Pampalini - 7,5/ 10
G.Z.

Tetszett nekik Gálvölgyi János hangja, ahogy eksztatikus állapotban bombázza őket Pampaliniként, különösen, ahogy bejelentkezik ("Szerbusztok gyerekek!"), hát még, ahogy elköszön: ("Jövő héten találkozunk!"). Közötte meg a célállat ismertetésekor. Mert Pampalini ugye vadászik, ráadásul a hetvenes évek lengyel rajzfilmjeihez hasonlóan egzotikus, távoli helyszíneken. (Lolka és Bolka is többet tartózkodik a sivatagban vagy indiánok között, mint Varsó utcáin. De hogy miért mindig ez a helyszín, az történészeknek jelenthetne feladványt.) Pampalini egyfajta szafari-valóságsó-vadász, aki az adás elején megnézi, rajongói milyen állat elejtését irányozták elő számára - levélben. Tapírral, hangyásszal, grizlimedvével, jetivel és oroszlánnal veszi fel a küzdelmet, a vadászkönyvekben csak kerülni javasolt módszerekkel. Az epizódok végén azonban vadász és áldozat élve és viszonylag elégedetten távozik, sőt meg is szeretik egymást. A gyerekek is megszerették a határtalanul béna vadászt, és valószínűleg évtizedekre rögzült szürkeállományukban a "Mamma mia, Donna Klara", és az "Oh Mizéria" (bár ezt még úgy mondják, hogy Oh Pizzéria!).

Lucky Luke kalandjai 4. - 7/10
Sz.L.

Nem törtem el izgalmamban a takonyszívót, de az eredeti Lucky Luke-képregények sem szögeztek annak idején az etetőszékhez, bár mindig is úgy akartam kinézni, mint a főhős. Két praktikus figyelmeztetés: Luke nagyon hülye hangon beszél, mintha Rogán Antal markolná a golyóit vaskesztyűben, úgyhogy ne hagyjuk a távirányítót a gyereknél + minden, eleve jó hosszú epizód egy Kockásfülű nyúl-hosszúságú főcímdallal kezdődik, benne olyanokkal, hogy Beng, beng, Lucky Luke / Előttünk áll, mint nyers sziklatömb. Szóval egynél több megárt belőle, ha nekünk is néznünk kell. A fegyverfóbiás szülők felejtsék el, a többieknek hasznos eszköz kicsit nagyobb kisfiúk székbe cementezéséhez.

Süsü a Sárkány 2. - 8/10
G.Z.

Nem véletlenül énekelte Süsü már a kezdetekben, hogy "Befogadnak majd az embereeek!". A jószívű egyfejű hős nemcsak a jószívű királyfi 45 lakosú királyságában lelt otthonra. Igaz az állam és a polgártársak sokszor csak kihasználják, vele végeztetnek minden közhasznú munkát napi háromszor öt biovadkörtéért cserébe, de Süsü mégiscsak fontos eleme a közösségnek. Bár személyiségjegyei sokat nem változnak (továbbra is kedves, egyszerű, nyíltszívű, sőt bátor), személyisége fejlődik, egészen a lemez végéig, ahol megtalálja élete nagy szerelmét, és családot alapít. Na, ez már nem érdekelte a srácokat, sőt a bénább futurisztikus Süsü-gép készítésnél kikapcsoltak, hisz trükkökben láttak már ennél jobbat, de az alaptörténetért, különösen a harci jelenetekért rajongtak: még a buszon is a Torzonborz király elleni csatát kellett újramesélni. Fiús családoknak igazán jó választás. Már csak az a kérdés, hogy miért nem jutott még eszébe egy autóreklám-szövegírónak: "Én vagyok a híres egyterű!"

Mirr Murr a kandúr -5/10
Sz.L.

A macskakínzás divatos tevékenység, mi sem akarunk lemaradni: a nagy klasszikus Mirr Murr felnőtt fejjel tök béna mese, amit kizárólag az ment meg, hogy az epizódok elején (szerencsére nem animálva) megjelenő Halász Judit szuperszexin néz ki. Ahelyett, hogy jó kis felnőtt verziót forgattak volna belőle keményvalutáért - egy szoftleszbi jelenet a fiatal Szűcs Judithtal? -, unalmas, statikus bábfilmeket ragasztottak az erotikus antrékhoz. Ennél Komócsin Zoltán felszólalásai is izgalmasabbak lehettek. Jó, persze aranyosnak aranyos, de ebből a zsánerből a Legkisebb Ugrifüles ezerszer jobb.

A Legkisebb Ugrifüles - 10/10
Sz.L.

Itt megint összejött minden, amitől olyan jók voltak a magyar bábfilmek: felnőttnek-gyereknek egyformán szórakoztató sztorik, mókás szinkronhangok a legjobb színészektől, szállóigévé vált főcímdal, jól eltalált bábok ügyesen animálva. Haumann Péter még ma is olyan jó, hogy Tüskéshátúnak elég megmukkannia, hogy gurulva fetrengjen az összes gyerek.

János Vitéz - 4/10
G.Z.

Ki kell hangsúlyozni, hogy az osztályzat csakis az általunk tesztelt, öt éven aluli gyerekekre érvényes. A film megtekintése öt év alattiak (sőt hét év alattiak) számára ugyanis csak türelmes, felkészült és kitartó szülői felügyelet mellett ajánlott. Ott indult a kérdések lavinája, mikor, az első percekben, Jancsi és Iluska szexelését két perces szimbólumzuhataggal prezentálták. Itt el is akadtunk: "Mi lett belőlük? Miért nem engedi vissza Iluskát a vízbe? Miért így bír futni? Miért mennek az égbe a juhok? Miért lesznek csillagok? Most meghaltak?" Könyörgöm, még csak négy perc telt el a filmből! Egy-egy válaszra a másodperc törtrésze jut, már beszállt anya is, de már csak a kikockázás, jelenetlassítás segít. Bár a történet nem bonyolult, az öncélú szürrealista, szimbolista képzuhatag sok volt nekik, de azt sem engedték, hogy kikapcsoljuk. Lehet tudományos szimpóziumot és nyári akadémiát rendezni a János Vitéz értékeiről, de tény, a gyerekek értetlenül ültek a film előtt. A meglepetés azonban a film másnapján ért minket. Teljesen értelmesen elmesélték a történetet a nagymamának.

Gógyi felügyelő - 8/10
Sz.L.

Szegény Inspector Gadget hülyébb neveket kap, mint Mel Gibson maja indiánjai, mondjuk Kova Ég: a balfácán nyomozó a kommunisták jóvoltából volt már Álca felügyelő, most meg az überelhetetlenül szar Gógyi nevet kell viselnie. A film viszont jó, igaz, a legkisebbek először rettegni fognak Doktor Fondortól, de azért nem annyira. A Pingvinek vándorlásában a leopárdfóka például majdnem ágybavizelőssé tette őket, ezt viszont egyedül is merik nézni. Az viszont igazi szenyóság, hogy egy DVD mindössze 3 epizódot rejt. No de végül is olcsó volt.

Szaffi - 7/10
G.Z.

Mennyit számít egy jó és élvezhető alaptörténet (Jókai: Cigánybáró), amit Dargay Attila, Nepp József és Romhányi József sikeresen ültetett át a kölköknek is követhető és érdekes forgatókönyvvé. A sztori elején be kell segítenünk a gyerekeknek, hogy kontextuálisan elhelyezzük a cselekményt (tudjátok, a 17. század vége, I. Lipót, a török basa nagy a hasa, mint a Mehemed, aki sosem látott tehenet), a feladatot felvállaló szülőt Gobbi Hilda korrekt bevezetője orientálja. Az alapszituáció lefektetése után a 4 évesnél idősebb gyermekek már végig tudják követni, sőt izgulni a filmet, csak a macska Szaffi és a macskaarcú Sophie esetleges azonossága ("A kislány és a cica most ugyanaz?") és a temesvári kormányzó fejszelepje szorul magyarázatra, igaz ez a kettő a főhősnek, Botsinkay Jónásnak sem világos. A gyerekekben búvópatakként elő-előbukkanó kincskeresési lázat is felerősítette a film, azzal a felismeréssel, hogy nem csak a kalózoknak vannak elrejtett ládái.

Doktor Bubó - 6/10
Sz.L.

Na, ez igazán furcsa, de azt tapasztaltam, hogy minden idők egyik legjobb rajzfilmsorozata - talán a duplacsavaros felnőtt humor miatt? - abszolúte hidegen hagyja a kicsinyeket. No nem baj, ha a gyerek terrorizálható, akkor terrorizáljuk is, és szórakozzunk fergetegesen, főleg ennyiért. A 6/10 a kis hülyék értehetetlen ellenállása miatt ilyen alacsony.

Vakáción a Mézga család - 2,5/10
Sz.L.

Abból a szempontból a Doktor Bubó párja, hogy ezt sem értik a gyerekek, így nem is nagyon élvezik. Az anyukákat és apukákat sem fogja a falhoz verni, ma már inkább kortünetként érdekes, de azért mégis jobb, mint a Szomszédok. Emlékeznek, a keményvalutától megfosztott prolik bolyongásáról szól az addig csak élsportolók és pártkáderek által bejárt Párhuzamos Univerzumban.

Hugó, a víziló - 2,5/10
G.Z.

Hosszú dalbetétek forgácsolják szét az 1975-ös amerikai-magyar koprodukciós rajzfilm történetet, úgyhogy hiába próbáltuk felkelteni a srácok érdeklődését: "Gyerekek, hiszen most Máté Péter énekel, ő híres énekes volt, de meghalt már, mint a vízilovak". Pedig az alapszituáció inkább riasztó, mint unalmas. Ráadásul nekünk régen Hugó, a víziló elég nagy trauma volt. Szóval a sztori: a jól és profitorientáltan működő szigetország kikötőjét megszállják a gonosz cápák, akikre a szultán ötlete alapján vízilovakat küldenek. Aztán a szultán emberei az összes vízilovat megölik. Még Hugó anyukáját is. Nem spoilerezek, csak annyit árulok el, hogy a felütés után teljesen egyedül néztem végig a történetet, és a megkopott festett animáció miatt még nyomasztóbbnak tűnt az is, hogy a tömeg megsütné és megabálná a főszereplőt. "Most megeszik Hugót?" - jöttek oda a srácok, de aztán meg se várták a választ, repesztettek tovább a szőnyegen a Verdák-hősökkel: Villámmal, Dokival és Kinggel. Közben a képernyőn megint dalra fakadtak: "Tudom, remek képesség, a legszebb mit ád az ég, ha felnőtt is képes gyerekszemmel nézni még." Tény, hogy mindent megpróbáltunk.