Csontsovány thriller Ikea-ravatalon

Atmoszférikus thriller cselekmény nélkül ritkán marad talpon fesztiváldíjak nélkül. Minthogy ezekből túlkínálat van, a Gépész sem maradt parlagon. A filmtörténelembe mégsem ezek, hanem a főhős 28,5 kilós fogyása miatt fog bekerülni. Ami azért elég gáz.

Kedvenc olvasói reakcióimnak megfelelve direkt végigfutottam az imdb.com-látogatók véleményeinek címeit, ahol a legnagyobb baromságokkal találkoztam a Lynchbe oltott Hitchcocktól a Mementóba forduló Harcosok Klubjáig. Amíg sikerül lelepleznem kik és mennyiért írják ezeket a kritikákat az egyebek közt filmek értékesítéséből élő Amazon.com tulajdonában lévő "független" filmes adatbázisba, mellékesen rántsuk le a leplet erről a filmről is gyorsan.

A "láttam már valahol, de ott működött"-effektus

A mozi készítői egyértelműen túl sok filmet láttak, melyekből igyekeztek minél több dolgok átmenteni, anélkül hogy felfogták volna, mitől is működtek ezek eredetiben. A betegesen (mellesleg filmtörténeti rekordra) lefogyott Bale gépészként tengődik egy gyárban, miközben egy éve tartó álmatlanságától szenvedve vegetál. Az érzelmekből rég kikopott főhős egyre paranoidabbá válik, ahogy hallucinálni kezd, miután egy nap posztit-üzenetet talál a hűtőre ragasztva.

A Memento önmagának üzegengetős momentuma itt közepesen ciki formában tér vissza, de vannak ennél szerencsétlenebb ötletek is. A rothasztott mirelitpálmát talán a Route 666 szellemvasút viszi el, ami az utolsó félbemaradt Soundgarden-videoklip forgatásáról maradhatott a stúdióban. Az egész film dedikáltan grunge-os próbál lenni, ripacsos érzelmektől mentesen, ezt viszont eléggé szétüti az újrahasznosított vonósok által dominált zenekari aláfestés.

Történjen már valami

A másik gyenge pont, hogy a titokzatos Iván karakter mivoltát már első megjelenésekor levágja a nem maszületett néző, és innentől még annyi érdekes sincs a filmben, mintha egycsattanós Shyamalan-matiné lenne. A folyamatosan az Apokalipszis Most Brandóját imitáló figurát amúgy szépen kasztingolták, ahogy a többi karakter arca is karakteres. Szegény Michael Ironside pedig ismét elveszti fél karját (mint a Csillagközi Invázióban).

A kis híján monokrómra fakult streril Ikea-ravatal csendéletek vagy a tekergődző gépek csikorgása bizonyára hangulatos, ha az ember megfelelő mértékben kiszakítja magát mindenből. Súlyos szintetikus élvezetek utáni hajnalokon bizonyára könnyebb azonosulni a totális ürességgel, mint egyébként. Kár, hogy nincs Budapesten éjjel-nappali mozi, így marad a DVD vagy a Divx.

Végletekig megnehezíti a film befogadását, hogy leginkább semmi sem történik, vagy ha mégis, az annyira érdektelen, mintha végtelenített ötöslottó-sorsolás archivumot néznénk. Főleg, hogy közben a néző egyedül azon izgulhat, csak ne csesszék el a végét valami banális "fordulattal". Hát izé, szerintem ez nem sikerült.