Egy meztelen szakítás után nehéz felállni

Disznóvágás Hawaiin - 7/10 Strommer Nóra

Az Apatow nevével futtatott filmekben rendszeresen tűnnek fel olyan figurák, akiknek az életben és a korábbi filmekben is csak mellékszerep jut. A Felkoppintvában kicsit szokni kellett, hogy a disznófejű Seth Rogen a vezérhím, de végül hálásak voltunk a felfedezésért. A Walk Hardban, ami a zeneipart parodizálja, John C. Reilly, a Taplógáz másodhegedűse kapott főszerepet. Ez már nem jött be, legalábbis a film megbukott Amerikában, úgyhogy nálunk be sem mutatták. A Superbadben Jonah Hillnek jutott a reflektorfényből, és most Jason Segelen a sor, aki az első saját forgatókönyve szerint Drakula-rajongó zeneszerző, de külsőre inkább Frankensteinre emlékeztet, és női szemmel nem egy könnyen szerethető figura.

A kínos helyzetek még jól állnak neki, és azt is kiválóan megmutatja, ami a Superbadből kimaradt, hogy mitől lehet ciki a szex. A pénisze meg azt a szerepet tölti be hatásosan, amit Will Ferrell meztelen felsőteste a kunkori szőrökkel. Az a poén, amikor valami idióta helyzetben a néző képébe vághatják a pucér valóságot, és ez működik. A pénisznek most amúgy is szezonja van, és ez nem csak Apatowéknak köszönhető, Viggo Mortensennek is ott lötyögött az Eastern Promisesben, miközben az orosz maffiával verekedett a szaunában.

Aztán színre lép az álomnő, Mila Kunis (Macaulay Culkin barátnője), aki nem szőke, magának veszi a sört, és valamivel komolyabbra fordul a helyzet. A Lepattintva ezzel megbicsaklik kicsit, mert a romantikus szál inkább olyan tessék-lássék, mint átélhető, de a mellékszereplők tovább adagolják a vicces jeleneteket. Az Apatow-filmekből ismert figurák, Paul Rudd, Bill Hader és Jonah Hill már csak azért is viccesek, mert a 40 éves szűzben és a Felkoppintvában is megnevettettek, és ezért szeretjük őket. De az igazi meglepetés a brit Russel Brand, aki állítólag az életben is szexfüggő, és a legfrissebb bulvársztorija szerint azt a légikísérőt kapta el, aki hazakísérte a vámról, miután nem engedték be az USA-ba. A nemi betegségét lelkifurdalás nélkül osztogató, flegma brit rocksztárfigurával több újdonságot hozott a második órában, mint a főszereplő, aki akkor már nem tudott lekötni.

A hawaii helyszín két okból is nagyot dob az összképen, egyrészt a film két bombanője ezen az éghajlaton elég lengén öltözik, másrészt a Lepattintva remek oktatófilm lehetne a balatoni vendéglátásban dolgozóknak. Mert úgy tűnik, hogy Óceániában nem a pénztárcát látják a vendégben, hanem az érző embert: ha szomorú, megölelik, ha magányos, randira viszik, ha összetört a szíve, elcsábítják egy búfelejtő disznóvágásra. Végül egy jótanácsot adnánk a filmhez, ha még nem késő: az előzetest senki se nézze meg előtte, mert a legjobb poénokat lelövik benne.

Hazavágják a romantikus iparágat - 8/10 Valuska László

Meztelenül áll a férfi szerelme előtt, lengeti körbe-körbe a péniszét, mert örül, hogy hazajött a drága, csak nem tudja, hogy szakítani. Egy ilyen helyzetből nincs felállás (haha, szójáték!), mert olyan mélyre kerül a férfi, hogy csak felejteni lehet. Hosszú hetek átivott, átszeretkezett éjszakáin át különböző nőkkel kitörölni az igazán szeretett nő képét, illatát. Na, ez lehetetlen, főleg, ha a csaj, Sarah Marshall az NBC Helyszínelők című sorozatának menő üdvöskéje, és új párja a legfelkapottabb divatrocker, aki levadászott celebekről híres. Sarah Marshallt a Veronica Marst alakító Kristen Bell játssza úgy, mint egy gumibaba, ezért egyszerűen nem tudom elfogadni, hogy olyan nehéz lenne őt elfelejteni. Főleg, amikor egy jelenetben van Mila Kunisszal, ég és föld a különbség.

A 40 éves szűzet, a Superbadet vagy a Felkoppintvát jegyző alkotógárdától azért ennél többet vártunk: ennél a legkisebb az egy percre eső poénok száma, sőt néha kicsit le is ül a sztori. Elégedetlenek csak azért nem vagyunk, mert kellően érzelmes és humoros a film, így nagyjából hazavágják a glamúros romantikus filmre szakosodott iparágat. Mert minek az érzelgősség, ha képesek úgy megmutatni egy szakítást, ahogy az van: sok fájdalommal, lúzerkedéssel és lehetséges szerelmekkel, vívódással, amiken rengeteget lehet nevetni.

Barátunk nem olyan lúzer, mint a többi Apatow-film főszereplői, hiszen menő csaja volt és munkája, sőt még pénze is, hogy elmenjen felejteni Hawaiira. Ahol a recepción összeakad Sarah Marshallal és csávójával, plusz a csodaszép recepciós csajjal, aki ez eheti szerelmem, Mila Kunis. A kisebb szerepekben is jó találatok: a félelmetes vulgár- és kúrófilozófiákat előadó Russel Branddel (ő a rockénekes), a korábbi flmekben is zseniális, vagy ott van a szörföst alakító Paul Rudd.

A felejtésnek, az úgynevezett gyászmunkának a legnehezebb periódusában lévő főszereplő és egyben forgatókönyvíró, Jason Segel állítólag átélt ilyen szakítást, és hasonlóan a főszereplőhöz, ő is készített egy bábos rockoperát a Drakulából, úgyhogy amennyire baromságnak tűnik, annyira valóságos is a sztori. Segel nagyon jó ebben a túlreagált hősszerelmes karakterben, mindig annyira veszi magát komolyan (semennyire), hogy ne váljon giccses romantikus filmmé. A kényes egyensúlyozásban egy olyan szerelmi történetet kapunk, amiben igazán nincsenek meglepetések, de vannak szerethető hősök, vicces szituációs poénok. A Lepattintva ennek ellenére csak a harmadik legjobb Apatow-film a Felkoppintva és a Superbad után, mivel mindvégig megmaradnak a műfaji határokon belül, míg előző kettő ezt nem tette meg.